A Pedagógusok Szakszervezete közétette állásfoglalását a közoktatási törvény tervezett módosításáról és a pedagógus életpálya modell kialakításának koncepciójáról.
A miniszterelnök szóvivője szerint az angol fordítással végre úgy kritizálhatják külföldön a törvényt, hogy ismerik a hiteles szöveget. Igaz, egyelőre nem a teljeset. A hiányzó paragrafusok fordítása folyamatban van -
Szijjártó Péter szerint viszont a kormány keddi ülésén nem merült fel a médiatörvény változtatásának szükségessége. A szóvivő szerint az, hogy a sajtóban megjelentek a médiaörvényt bíráló vélemények, azt bizonyítja, hogy Magyarországon sajtószabadság van.
2011.01.05. 20:59
Szólj hozzá!
OTP Bank
Budapest
Tisztelt Illetékes!
Kérem Önt, hogy a mellékelt cikkben szereplő állítások valóság tartamát megvizsgálni szíveskedjen!
Amennyiben a cikkben szereplő állítások megfelelnek a valóságnak, kérem, intézkedjen a hasonló helyzetek elkerülésének érdekében!
Magyarország, 2011. 01. 05.
Köszönettel: kisrészvényes
Leánykori nevén: tulajdonos
2011.01.05. 15:46
Szólj hozzá!
Címkék: otp american express hsbc platina visa mukesh ambani
Az Amerikai Népszava már tegnapi cikkében tájékoztatta a közvéleményt, hogy elkészült a médiatörvény angol nyelvű fordítása.
Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy jó lenne, ha az angol nyelvű fordítást független szakemberek is összevetnék az eredeti, magyar nyelvű törvény szövegével.
Nagy Anna elmondta, a jogszabály angol nyelvű fordítását elküldik az Európai Bizottságnak is. A szóvivő úgy fogalmazott, nagyon sok olyan vélemény született a médiatörvényről az elmúlt időszakban, amelyet elmondások alapján alakítottak ki még azelőtt, hogy olvashatták volna magát a jogszabályt.
Az Origo hírportál viszont már arról ad hírt, hogy hiányosan lefordított médiatörvényt küldött a kormány Brüsszelbe.
Kihagyott a médiatörvény angol fordításából egy sor paragrafust a kormány, így hiába olvassák el azt az Európai Bizottság szakemberei, nem kapnak teljes képet az abban foglaltakról.
A kérdés és a párhuzam adódik az utóbbi pár nap történéseiből.
Nem kellene jobban odafigyelni az angol- magyar és a magyar- angol fordításainkra? Is.
2011.01.05. 13:33
Szólj hozzá!
Az Amerikai Népszava véleményt közölt Török Gábor politológus legutóbbi blogbejegyzéséről.
A „Török Gábor vak vagy a Fidesz?” című írásban szembe helyezkedik a blogger politológus véleményével:
Minden tiszteletünk Török Gáboré érdemtelenül is, de mondjon Orbán Viktoron kívül egyetlen jobboldali döntéshozót, akinek saját önálló szava, döntése lehet. Egyetlen jobboldali döntéshozó van, akit Orbán Viktornak hívnak, és aki maga az elszabadult hajóágyú. Egyébként nem nagyon látom, hogy a Fideszben bárki is rosszul érezné magát. Még az emberarcúnak nevezett Navracsics Tibor is, akibe a legtöbb demokratikus érzék szorult, főnöke utasítására úgy hazudik naponta, mint a vízfolyás. Nem világos, milyen más hajóágyúkról beszél Török Gábor, akik szegény ártatlan Fidesz politikáját a magyar jobboldal legrosszabb hagyományai felé lökik. A Fidesz maga a magyar jobboldal legrosszabb hagyományainak megtestesítője. Innen még hova van más irány? Miért tesz úgy Török Gábor, mintha ez a párt tehetetlenül sodródna, amikor senki nem korlátozza abban, hogy bármi mást tegyen. Semmiféle korlát nincs, ami akadályozná, hogy demokráciát és ne diktatúrát építsen. Ez az ő személyes elhatározásuk (mármint Orbáné, mert mint a Napkirály, ő maga a Párt). Végezetül nem látok senkit, aki ezzel a borzalmas politikával “amúgy soha nem azonosulna”. Soha nem azonosulna? Egyet tessék mutatni, aki nem azonosul.
Indulatos kirohanásával minősíti T. G. posztját:
Tisztességesebb lenne megmondani: megrendelésekre számítok, túl akarom élni ezeket az éveket, keresni akarok egy kis pénzt. Családja van, megértjük. Vagy mondja azt, hogy én hiszek egy Orbánban, hiszek egy hazában, Magyarország feltámadásában, és akkor az is rendben van, csak akkor legyen kedves beállni Szijjártó mellé szóvivőnek vagy a Magyar Nemzetbe kolumnistának. De nem kéne váteszként fideszes propagandát folytatni azok között az újságírók között, akiknek a nyakára ezek éppen most tették rá a mocskos lábukat.
2011.01.05. 09:00
18 komment
Címkék: török gábor amerikai népszava
Január 31-én az ajtók mindenképpen bezárulnak azok előtt, akik nem lépnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe – erősítette meg Selmeczi Gabriella a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A miniszterelnök nyugdíjvédelmi megbízottja reméli, hogy az állami rendszerbe visszatérő magán-nyugdíjpénztári tagok adatainak átadás-átvétele tisztességes körülmények között zajlik majd, de akár törvényt is módosítanak, ha a pénztárak nem lesznek hajlandók beszámolni minden elköltött forint sorsáról.
Hozzátette, természetes kérdésként merülhet fel, hogy mire költötték a működési költség címén beszedett milliárdokat a magánnyugdíjpénztárak. A fideszes politikus alkotmányosnak és tisztességesnek nevezte a nyugdíjvédelmi törvényeket, ám elismerte, hogy van, amit lehetett volna jobban is csinálni. Selmeczi Gabriella szerint a kötelező magánnyugdíjpénztárak várhatóan átalakulnak majd önkéntes pénztárakká, és úgy véli, hogy lesznek még meglepetések és botrányos fejlemények a nyugdíjpénztárak körül.
2011.01.04. 09:30
Szólj hozzá!
Címkék: selmeczi gabriella elszámoltatás magánnyugdíjpénztár
Médiahatósági eljárás egy RTL-es riport miatt
Az RTL Klub szerint ez beavatkozás a szerkesztői szabadságba
Az RTL Klub válaszlevele:
Dr. Boros Márta
Főosztályvezető részére
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Tartalom-felügyeleti Főosztály
1088 Budapest
Reviczky u. 5.
Ügyiratszám: 23-22/88/10
Ügyintéző: dr. Marusa Márta
Tisztelt Főosztályvezető Asszony!
Fenti hivatkozási számon megküldött hatósági ellenőrzésük megállapításaira válaszolva, melyben a Magyar RTL Televízió Zrt. (a továbbiakban: M-RTL, vagy műsorszolgáltató) által az RTL Klub televíziós csatornán a 2010. október 1-jén sugárzott Hírek című műsorszámmal kapcsolatban valószínűsítenek törvénysértést, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 51. § (1) bekezdése alapján – a megszabott határidőben – az alábbi
n y i l a t k o z a t o t
tesszük, és kérjük, hogy az M-RTL-lel szemben indított eljárásukat megszüntetni szíveskedjenek.
A hatósági ellenőrzés azt a megállapítást tartalmazza, hogy a hírszegmens közreadásával műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5. § (1) bekezdését azzal, hogy műsorszolgáltató nem hívta fel a nézők figyelmét arra, hogy erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas kép- vagy hanghatások következnek.
Álláspontunk szerint M-RTL nem követett el törvénysértést, nem valósult meg az Rttv. 5. § (1) bekezdésének sérelme, tekintettel az alábbiakra.
Az RTL Klub 2010. október 1-jén 20:57:17 órai kezdettel sugározta a Hírek c. műsorszámot. Az RTL Klub hírszerkesztősége saját szakmai, etikai és jogi kódex alapján működik, amely meghatározza hírműsorai készítésének általános alapelveit. A kódex az RTL Klub hír- és aktuális tájékoztató műsoraiban - azaz minden, a Hírigazgató felügyelete alá tartozó műsorban - közreműködő valamennyi kollégára érvényes. A kódex szakmai, etikai és jogi vonatkozásokat tartalmazó részei egyenrangúak, mivel a magas színvonalú és hiteles tájékoztatásnak feltétele, hogy szakmailag helyesen és etikusan járjunk el, miközben betartjuk a hatályos jogszabályokat. Meggyőződésünk, hogy jelen esetben nemcsak a jogszabályoknak, hanem a szakmai kódex elveinek megtartásával is készült a híranyag, a Hírek összeállításánál mindezekre figyelemmel jártunk el.
Mindezeken túl felméréseink szerint a brutális hírek egyáltalán nem vonzzák a közönséget, ezért nem is építünk ezekre. Kényszerűségből mondjuk el, hiszen minden hírportálon megtalálhatóak és a rádiók is említik ezeket, a nézők érdeklődésére tarthat számot. Függetlenül attól, hogy mennyire hoz nézőt vagy mennyire taszítja a nézőket, hírként közölni kell egy olyan esetet, amelyről a rendőrség is sajtótájékoztatót ad, és nyilatkozik minden fórumon. Az RTL Klub híradója sohasem építette, és nem építi a hírműsorainak tartalmát túlnyomó részt rendőrségi típusú hírekre. Ilyen kritika az M-RTL-t nem is érte a piacon.
Hivatkozunk az Rttv. 3. § (1) bekezdésében rögzített szerkesztői szabadságra, miszerint az, hogy a műsor szerkesztői mit szerkesztenek a műsorszámba, a szerkesztők szabad elhatározásán és felelősségén alapszik. Mindemellett idézzük a Testület 2088/2006. (IX.20.) sz. határozatát is, amely kimondja, hogy: “A médiatörvény alapelve, hogy a Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók.”
Véleményünk szerint annak eldöntése, hogy mikor, mi került be a hírműsorszámokba, mely híranyag szerepel az ún. headline-ban, vagy melyik a műsorszám végén szereplő rövid összefoglalóban, csak és kizárólag a szerkesztői szabadság körébe tartozik, ennek bárminemű megkifogásolása véleményünk szerint ezen szabadságba való beavatkozás, más szóval cenzúrának minősíthető. Álláspontunk szerint ekként nem bírnak relevanciával az ellenőrzés 2. oldal 4. bekezdésében leírtak sem. Az NMHH szerint a műsorszegmens hűen reprezentálja a hírműsorok elbulvárosodását, azt az elmúlt években lejátszódott folyamatot, amelynek során a kereskedelemi és a közszolgálati hírműsorok tudatosan eltávolodtak a politikai élet történéseinek dokumentálásától, a társadalmat érintő kérdések és problémák megtárgyalásától. Jelenleg a hírműsorok a szórakoztatás egy válfaját képviselik, amelyet pl. a belpolitikai témák drasztikus visszaszorulása kiválóan jelez. Úgy gondoljuk, hogy az NMHH ezen szubjektív véleményének nincsen helye jelen eljárásban, az a vizsgált szegmens, valamint a vélelmezett törvénysértés vonatkozásában jelentőséggel nem bír, indokolásul nem szolgálhat. Szilárd meggyőződésünk, hogy az eljárás alapjául szolgáló hírnek van belpolitikai vetülete, ma Magyarországon a kábítószer jelenlétének és fogyasztásának terjedése igen is belpolitikai témának minősül. Köztudomású tény, hogy hazánkban a drogok használata - különös tekintettel a fiatalok, valamint fiatal felnőttek körében - állandóan növekszik. Rohamos terjedésének megakadályozása meggyőződésünk szerint műsorszolgáltatónak is feladata. Éppen ezen ok miatt döntött úgy a csatorna, hogy az október 1-jei bűncselekményről is beszámol, és a riport keretében toxikológust is megszólaltat, aki éppen a kábítószer lehetséges hatásairól beszélt.
A nagymányoki gyilkosságot a rendőrség részletesen kommunikálta: többek között a sajtó rendelkezésére bocsátották a gyilkosság során használt véres baltáról készült fényképeket, a testvérpár háza a forgatócsoportok számára nyitva állt, stb. Bár szinte valamennyi hírforrás beszámolt az aznap történt testvér-gyilkosságról, műsorszolgáltató mindezek ellenére a gyilkosság helyszínén, azaz a házban nem forgatott, az elkövetési eszközről képet nem közölt, stb. A rendőrségi sajtótájékoztatón a bűncselekmény részletei is ismertetésre kerültek, így többek között az is, hogy pl. a gyilkos befűszerezte a feldarabolt testrészeket. Úgy gondoljuk, hogy a legmesszebbmenőkig körültekintően jártunk akkor el, amikor e belpolitikai háttérrel is rendelkező, valamennyi híradásban szereplő szomorú hírről verbálisan és képileg is beszámoltunk és tettük ezt úgy, hogy a képes beszámolóinkban vágóképként csak és kizárólag külső felvételeket használtunk: udvar, ház, utcarészlet, és a narrációból is mellőztünk minden szenzáció, hatásvadász elemet.
A képi megvalósítás helyességét maga az ellenőrzés is elismer, amikor a 3. oldalon rögzíti, hogy a közreadott képsorok nem lettek volna különösképpen aggályosak. Éppen ezért értetlenül állunk a 2. oldalon írtakkal szemben, miszerint a gyilkosság részletei képileg is kiemelésre kerültek. A valóság ezzel szemben az, hogy a gyilkosság helyszínén nem forgattunk, csak és kizárólag külső felvételeket használtunk fel a riport során. Az udvaron valóban volt egy ágy, amit megmutattunk, többször totálban, mindösszesen két közeli kép van a riportban: az egyik az ágy lábáról, ezen egy kb. 5x2 cm-es barna folt látható, a másik közeli képen a matrac látszik, amelynek az alján szintén van egy folt, ami nem piros, hanem világosbarna. Éppen ezért erős túlzás az ellenőrzésben több helyen leírtak, miszerint mindvégig látható volt az az ágybetét, amelyen a gyilkosság megtörtént, majd a képriport alatt a kamera rá is közelített a matrac felhasogatott, vérfoltos részeire, valamint az ágykeret szintén vérfoltos lábára. Sem az erőszakot, sem az arra utaló körülményeket nem mutattuk be. Meggyőződésünk szerint a szegmensben a gyilkosság részleteinek ismertetésére sem verbálisan, sem képileg nem került sor.
Úgy gondoljuk, hogy a ház fémkerítésének közeli képei, vagy a ház és a kertkapu részleteiről közölt képek semmilyen körülmények között nem kifogásolhatóak. Túlzó és minden alapot nélkülöz az ellenőrzés azon megállapítása, miszerint a ház tornácának, udvarának és kerítésének részletei kiábrándító és nyomasztó hatást keltettek, megteremtve ezzel a mind nagyobb érzelmi bevonódás lehetőségét. A televízió lényegéből fakad, hogy nemcsak hanggal, hanem képekkel is dolgozik, azaz a beszámolók alatt nemcsak a hírolvasó látható a képernyőn, hanem a riportokhoz kapcsolódó ún. vágóképek is beszerkesztésre kerülnek. Határozott álláspontunk, hogy a testvérpár szegényesnek mondható otthonát, az utcarészleteket, valamint az udvar és a kerítés elhanyagoltságát nem lehet műsorszolgáltatón számon kérni. Éppen ellenkezőleg műsorkészítők mindezzel érzékeltették – amit az ellenőrzés számon is kér a 2. oldal utolsó bekezdésében - a bűncselekmény hátterében meghúzódó társadalmi, szociális, pszichológiai problémákat. Meggyőződésünk, hogy a bűncselekmény lehetséges indokainak feltárása, az indítékok latolgatása soha sem lehet egy hírműsor célja és feladat. Ekként teljes mértékben visszautasítjuk az ellenőrzés ezen kifogását is.
A riportban megszólal többek között Zacher Gábor toxikológus is, éppen azért, hogy elősegítse a téma feldolgozhatóságát és megértését. Elmondtuk, hogy vizsgálják a gyilkos szervezetében talált kábítószert, és azt, hogy milyen hatással volt a viselkedésére. Vagyis felvetettük azt a lehetőséget, hogy drog is közrejátszhatott ebben a gyilkosságban, vagyis ilyen szélsőséges tudatállapotba is juttathat embereket a kábítószer-fogyasztás.
Az ellenőrzés tartalmazza, hogy a 12 éve alatti gyermekek nem tudják még elkülöníteni a számukra ártalmas hatásokat, illetve kritikusan kiszűrni a hatásvadász jeleneteket, emiatt a szegmens kedvezőtlenül befolyásolhatta a szellemei, pszichológiai és erkölcsi fejlődésüket, és alkalmas lehetett a biztonságérzetük megzavarására. A műsorszámot péntek este, a Barátok közt című népszerű és a kiskorúak által is előszeretettel nézett szappanopera szünetében vetítették. A Barátok közt című napi sorozatot immár 5 éve II. kategóriába soroltként sugározzuk, azaz, 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott minősítéssel kerül adásba. Tehát hűséges nézői, ideértve az esetlegesen kiskorú tévénézőket is, valamint szüleiket immár több éve megfelelő figyelmeztetéssel, illetve karikával ellátva láthatják kedvenc sorozatukat.
Az ellenőrzés is rögzíti, hogy hírolvasó felhívta a nézők figyelmét, hogy megrázó történet következik. Tehát műsorszolgáltató, annak ellenére, hogy bár nem tartotta szükségesnek a figyelmeztetést, mégis eleget tett az Rttv. 5. § (1) bekezdésében foglaltaknak! Meggyőződésünk, hogy a jogalkotó szándéka szerint az Rttv. 5. § (1) bekezdését nem elsősorban a hírműsorokra alkalmazandóként kívánta a törvénybe beemelni, hiszen az azt megelőző szakasz, azaz az Rttv. 4. §-a részletesen szól a hírszolgáltatásról. Ekként többek között a műsorszolgáltató kötelezettségévé teszi, hogy a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. Hivatkozunk továbbá a sajtószabadságról és a médiatartalmakról szóló 2010. évi CIV. törvény 13. §-ára, amely szerint (1) A médiatartalom-szolgáltatók összességének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. (2) A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni.
Végezetül meg kívánjuk jegyezni, hogy az NMHH a hatósági ellenőrzésben írt megállapításaival azt sugallja, hogy a műsorszolgáltatók nem számolhatnak be "erőszakról", avagy "balesetről", hiszen azok esetleg a nyugalom megzavarására is alkalmassá válhatnak. Ezzel a gyakorlatával az NMHH a szerkesztői szabadságba ütköző, azt korlátozó magatartást folytatna, amennyiben a műsorszolgáltató által meghatározott hírszolgáltatási tevékenységbe kívánna beavatkozni. Az NMHH jelen vizsgálata éppen azt mutatja, hogy a tisztelt hatóság változtat vizsgálati módszerén, és kifejezetten tiltani szeretne bizonyos tartalmakat, ami pedig aggályos, hiszen ellentétes a médiaalkotmánnyal, másrészt cenzúrának minősíthető. Meglepő, hogy a hatósággal a hír definícióján kell vitatkoznia egy szerkesztőségnek, és a hatóság kívánja meghatározni a hír fogalmát. Úgy tűnik a hatóság a médiatörvényben megfogalmazott kiegyensúlyozottság témakörén kívül újabban elvárna valamiféle etikai, sőt esztétikai öncenzúrát is! Korábban a hatóság a hírszerkesztés folyamatába nem kívánt beleszólni, azonban most úgy látszik azt várják el, hogy már a hírek előtt a szerkesztők eldöntsék, hogy valami eléggé drámai hír-e és erről tájékoztassák-e a nézőket, avagy egyszerűen ne közöljenek olyan információkat, amelyekről az emberek más hírforrásokból minden további nélkül szabadon tájékozódhatnak annak drámaisága miatt. Ez a cenzúra szerintünk nyilvánvalóan eredményezi a rémhírek korszakának beköszöntét, mikor is nem lehet majd bizonyos témákról beszélni, de emiatt mindenkit ez érdekel majd. A sustorgás és a pletykák világa köszönt be ezzel a rendkívül rövidlátó hatósági mentalitással.
Sajnos mindig voltak drámai hírek, amelyek attól emlékezetesek, hogy körülményeikben drámaiak voltak. Hírszerkesztőségként nem dolgunk annak a pszichológiai tanulmányozása, hogy egy brutális gyilkosságról szóló hír milyen hatást válthat ki. Ez sosem volt a hírszerkesztőségek feladata. A valóságot a maga brutalitásában is be kell mutatnunk, a valóságot nem szépíthetjük. A sajtó egész történetében megtalálhatóak az ilyen típusú, tehát gyilkossággal kapcsolatos hírek. Hogyan lehetne elmesélni JFK lelövését, vagy Aldo Moro elrablását és holttestének brutális feltalálásának körülményeit? De nemcsak politikusok, hanem közéleti szereplők meggyilkolása is lehet éppen eléggé brutális (lásd: Versace), mégsem tehetjük meg, hogy nem mondjuk el. A szépirodalomban, a mesékben és a vallási szövegekben is vannak egészen brutális gyilkossági leírások. Mindezek alátámasztásul csatoljuk az ószövetségből, valamint az újszövetségből vett részleteket.
Az itt részletesen előadottakra tekintettel egyértelműen kijelenthető, a kifogásolt szegmensből az erőszakos vagy a nyugalom megzavarására alkalmas minden tartalmi és képi részletet mellőztünk, a történetet általános irányba vittük el, amelynek célja az volt, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kábítószerezésnek milyen szélsőséges hatása is lehet. Sem a bűncselekmény, sem annak következményei nem kerültek intenzív, kiemelt és realisztikus módon bemutatásra, az ábrázolás tényszerű, visszafogott volt, a feldolgozásmód nem volt elnyújtott, a nyugalom megzavarására esetlegesen alkalmas képek kivágásra kerültek, részletező és megrázó felvételek nem kerültek közreadásra. Szenzációhajhász elemeket az összeállítás nem tartalmazott, e körben ezen kifogás értelmezhetetlen, minden objektivitást nélkülöző szubjektív értékítéletet tartalmaz, ami a híradótól, mint műfajtól idegen.
Értelmezésünk szerint egy hír vagy összefoglaló akkor lenne hatásvadász, ha az egyszerű és megszokott valóságot akarná részben vagy teljes egészében kreált verbális vagy képi elemekkel színezni, és érdekesebbé tenni. Ebben az esetben éppen az ellenkezője történt: önkorlátozással szűrtünk ki számos részletet a hírből, képeinken pedig lemondtunk arról, hogy a gyilkosság helyszínét vagy a gyilkosság során használt eszközt bemutassuk. Az RTL Klub éppen hogy ennek a hírnek a tálalásában példát mutatott szinte az egész sajtónak. Nem szándékunk más médiumok véleményezése, de megjegyezzük, hogy ha a hatóság munkatársai alaposan tájékozódtak volna, más médiumokban minden további nélkül megtalálták volna a házban készült véres felvételeket is.
A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a hatósági ellenőrzés tárgyává tett híradás során sem az összeállítás, sem pedig a műsorvezető nem „hatásvadász” módon közvetítette az eseményt, hanem együtt érzően, megdöbbenten adott hírt róla. Megállapítható, hogy a látott képsorok a legcsekélyebb mértékben sem voltak alkalmasak arra, hogy a nézőkben félelmet ébresszenek. A kifogásolt összeállításban, álláspontunk szerint az Rttv. 5. § (1) bekezdésben hivatkozott erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása nem történt meg. Amennyiben tisztelt NMHH véleménye szerint a kifogásolt szegmens mégis a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatásokat tartalmazott volna, úgy hivatkozunk a felkonfban elhangzottakra és a hatósági ellenőrzésben is idézettekre, amely a köznyelv által használt kifejezésekkel hívta fel a nézők figyelmét.
1.) Az előbbiekben részletesen kifejtett indokok alapján elsődlegesen kérjük a tisztelt Médiatanácstól, hogy a nevezett műsorszám kapcsán M-RTL-lel szemben indított közigazgatási hatósági eljárását – figyelemmel arra, hogy a csatorna a műsorszám kapcsán törvénysértést nem követett el, illetőleg a Ket. 31. § (1) bek. e) pontjára, hiszen az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn – megszüntetni szíveskedjen.
2.) Feltéve, de nem elfogadva, hogy az eljárás megszüntetésére vonatkozó kérelmünket nem tartják teljesíthetőnek, úgy kérjük, tekintsenek el bármilyen súlyosabb szankció alkalmazásától a fentiekben részletezett okokra, körülményekre.
Budapest, 2010. december 31.
Tisztelettel:
Magyar RTL Televízió Zrt.
Képviseletében
2011.01.04. 09:10
2 komment
Címkék: rtl klub médiahatóság médiahatósági eljárás
Tisztelt hölgyeim és uraim!
Nézzünk hát szét az ünnep magaslatáról a mai magyar életen.
Hazugságok ipari méretű termelése, a hatalom eloldása az ellenőrzés pányvájáról, sutba hajított felelősség, intézményesített korrupció, maffiamódszerek. Demokrácia nélküli többpártrendszer, szociális válság, tömeges elszegényedés, munkanélküliség, eladósodás, kiszolgáltatott magyar gazdaság. Dobra vert ország.
A független, szabad élet elfojtása, amerre csak nézünk. Adókkal megfojtott kisvállalkozások, sorsukból kilábalni képtelen, máról-holnapra élő kiszolgáltatott kisemberek, tíz körmével hiába kapaszkodó, süllyedő polgárság. Nincstelenné, kiszolgáltatottá tett emberek, akik nem mernek felszólalni és kiállni az igazukért, mert a hatalomtól függ a másnapi megélhetésük. Hiába a NATO és uniós tagság, ez nem a Nyugat, és nem a XXI. század. Ez a keleti élet, és a múlt század, amit húsz év óta próbálunk magunk mögött hagyni, de újra és újra elér, körülfon és visszahúz bennünket.
2011.01.04. 08:00
Szólj hozzá!
Címkék: orbán viktor ünnepi beszéde 2007 október 23.
Újévi interjút adott Navracsics Tibor (közigazgatási és igazságügyi miniszter, kormányfőhelyettes) a Magyar Hírlapnak.
„– Azt mondják, ma is gyakran látni a kettes villamoson. Nem fél, hogy letámadják az ellenzékiek?
– Eddig semmilyen kellemetlenségem nem volt. Ha megszólít valaki, inkább a támogatásáról szokott biztosítani. Ha már egy politikus nem szállhat fel bátran a villamosra, az meglehetősen szélsőséges helyzet.
– Nem valószínű, hogy Gyurcsány Ferenc nyugodtan utazhatna a villamoson.
– Gyurcsány az elmúlt húsz év legszélsőségesebb figurája.
– Orbán Viktor a győzelem éjszakáján mondta el emlékezetes beszédét a szavazófülkékben történt forradalomról és arról, hogy húsz év alatt kiderült: rendszert váltani nem lehet, csak megbuktatni, megdönteni és újat alapítani helyette. Azóta eltelt nyolc hónap, mit gondol, sikerült felszámolni a régi rendszert?
– Sok szempontból valóban új rendszert építünk, teljesen új logika alapján. Az elmúlt húsz év logikája kimondva-kimondatlanul a félelem volt. A félelem attól, hogy bár a demokratikus erők győzhetnek egy választáson, de a kommunisták valahogy mégis visszajöhetnek. Éppen ezért az alkotmányos rendszerben igyekeztek minél több intézményi gátat állítani a visszarendeződés elé. Korlátozták a kormány és a parlament jogkörét, azt remélve, hogy ezzel egy MSZP-kormányzás esetén is megvédhetők a demokratikus vívmányok. Tudjuk, nem volt alaptalan a félelem. Ám ezekre a gátakra a jövőben nem lesz szükség. Fontos, hogy a most kiépülő rendszer sokkal közelebb áll a nyugati típusú demokráciákhoz, mint az eddigi.
– A kormány központosítást hajt végre. Orbán Viktor átadta az új megyei kormányhivatalok vezetőinek a megbízólevelét, miközben jó néhányan lapunknak is panaszkodtak, hogy csorbulni fog a megyei önkormányzatok önállósága. Nem okoz zavart ez a párhuzamos vezetés?
– Nem beszélnék központosításról, hiszen valójában decentralizáció folyik. Éppen eddig volt rendkívül centralizált a kormánypolitika, s most megjelenik egy új, megyei színtér. Eddig minden a kormánytól függött, most az új hivatalokkal lehetőség lesz arra, hogy a kormánynak megyei arca legyen. Érdekellentétről nincs szó. A megyei önkormányzat vezetője továbbra is a megye választott képviselője lesz, míg a kormánymegbízottak a kormányt képviselik majd.
– Kiszivárgott hírek szerint a kormánymegbízottak kinevezése csak az első lépés, és a jövőben fokozatosan elvonják majd a megyei és települési önkormányzatok jogkörét.
– Ez egy másik kérdés, régóta húzódó vita a feladatmegosztás módja az állam és az önkormányzatok között. Sokszor maguk az önkormányzati szereplők kérik, hogy egyes oktatási vagy egészségügyi intézményeiket inkább az állam tartsa fenn, mert önmaguk nem képesek rá. A kormányhivatalok nem kaptak több feladatot, mint amennyit eddig a megyékben működő tizennégy, úgynevezett dekoncentrált állami szervezet vitt.
– Tehát nem fognak gyámkodni az önkormányzatok fölött?
– Szigorúan csak alkotmányossági, jogi kontrollt láthatnak el fölöttük, ahogyan ezt eddig is tették a közigazgatási hivatalok. A helyi demokrácia sértetlen marad.
– Lesznek járások is?
– Azt tervezzük, hogy 2013-tól az államigazgatásban bevezetjük a járási szintet, de ezek az új szervek is csak állami feladatokat végeznek majd: közelebb hozzák az ügyintézést az emberekhez.
– Miért ijedtek meg attól, hogy ispánnak nevezzék a hivatalvezetőket?
– Nem ijedtünk meg, fel sem vetettük ezt. A mai magyar közélet egyik bornírt vonása, hogy hihetetlenül nagy energiákat fektet értelmetlen vitákba. Tudjuk, sokan próbálták elhinteni, hogy az ispánok majd valami sötét kort hoznak vissza. Mi éppen ezért kikerültük a vitát, és inkább valódi problémákkal foglalkozunk.
– Árulja el, mi történt pontosan azon a december 20-i frakcióülésen. Kívülről úgy tűnt, hogy az ön javaslatát megpuccsolták, és a Fidesz-frakció tagjai az utolsó pillanatban rábólintottak Rogán Antal előterjesztésére, amely alapján a médiahatóság már januártól alkothat rendeleteket. Az MSZP szerint Orbán mutatta meg önnek, hogy az övé az utolsó szó.
– Az MSZP mindig sokkal jobban tudja, hogy mit gondolunk, mint mi magunk. Talán a szocializmusból örökölték azt a hozzáállást, hogy a párt a munkásosztály objektív tudata. Valójában csak egy intézkedés időpontján vitatkoztunk. Nekem az volt az álláspontom, hogy majd az alkotmányozással egy időben rendezzük ezt a kérdést, míg Szalai Annamária és Rogán Antal azonnal módosította volna az alkotmányt. A Fidesz-frakció végül melléjük állt.
– Mi az ön személyes véleménye az új médiatörvényről?
– A médiatörvényt és a médiaalkotmányt együtt kell kezelni. Az a hisztéria, ami elindult, mindenképpen túlzó, majd az idő igazságot tesz. Ha valóban gondok adódnak a gyakorlatban, nem leszünk restek módosítani a törvényt, amely alapvetően jó dolgozat.
– Mintha a kormány nem tudna megfelelő válaszokat adni a nemzetközi botránykeltésre.
– Mert egy hisztériára nehéz válaszolni. Ráadásul ez a vita már régen túlment a médiatörvényen. Én abban hiszek, hogy a következő időszakban feketén-fehéren bebizonyosodik, hogy ez európai, jogállami rendelkezés.
– Nem is az a fő gond, hogy a kormány egy az eddigiektől gyökeresen eltérő médiaszabályozást alakított ki, hiszen erre megvan a felhatalmazása. A kérdés inkább az, hogy miért nem irtják ki a törvénykönyvekből a sajtóra vonatkozó, már eddig is túlburjánzó jogszabályrengeteget. Az új médiatörvény újabb perelési lehetőséget hoz a nyakunkra, pedig már eddig is szinte többet jártunk a bíróságra, mint a szerkesztőségbe.
– Ez elsősorban a parlamenten múlik, s talán vannak képviselők, akik foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Én is úgy látom, hogy lehet finomítani a rendszeren. Számomra kicsit elnagyoltnak tűnt a médiatörvény és a médiahatóságot érintő alkotmánymódosítás előterjesztőinek érvelése amellett, hogy azonnal, már januárban bevezessék új rendelkezéseket. Ha nyugodtabb tempóban készülnek az új jogszabályok, lehet, hogy tökéletesebb lett volna a végtermék.
– A sajtóügyekben rendszerint ugyanazok a bírák ítélkeznek, és számunka határozottan úgy tűnik, hogy közülük többen kifejezetten utaznak a jobboldali sajtóra. Meglepődne, ha meglátná, hogy egy-egy ítéletben micsoda érveléssel állnak elő ezek a bírák, és mennyire jellemző rájuk a kettős mérce.
– Tudom, a pesti folklórban közszájon forognak bírák nevei. A bírósági vezetőknek és az igazságszolgáltatási tanácsnak lenne a feladata, hogy jelezzék az efféle magatartást. Ám tételezzük fel, hogy az újságírók alapvetően jóhiszeműen írnak, és a bírák nagy többsége jól végzi a munkáját.
– Ma nyolc-tíz évig is elhúzódnak a perek Magyarországon. Mint az igazságügyért is felelős miniszter, mit tesz azért, hogy helyreálljon a bíróságokba vetett bizalom?
– Mi az igazságügytől legfeljebb kérhetünk, hiszen bár a minisztériumunkat igazságügyi tárcának is nevezik, az ügyészséget a parlament felügyeli, a bíróságokat pedig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács. Ennek ellenére négy-négy milliárd forint többletjuttatást biztosítottunk a két szervezetnek, s ebből az ügyészségnek egymilliárdot a korrupcióellenes harcra kell fordítania. A bíróságoknál pedig gyorsítócsomagot fogadtunk el, amely igyekszik megakadályozni a rosszhiszemű perelhúzást. Például adott esetben az időt húzó vádlott vagy ügyvéd távollétében is megtartható lesz a tárgyalás. Persze a legfontosabb az emberi tényező, ebbe közvetlenül nem szólhatunk bele, de reméljük, a bírák is érzik: megrendült a bíróságokba vetett bizalom az ésszerűtlenül elhúzódó perek miatt.
– Ahhoz, hogy a korrupciót letörjék, jól fizetett ügyészek és bírák kellenek.
– Ezt mi is tudjuk, éppen ezért plusz fizetési fokozatokat vezettünk be mindkét szervezetnél, ami a tapasztaltabb szakembereknek a mainál magasabb bért jelent.
– Jó kérdés, hogy ki számít tapasztaltnak. A Horn-kormány alatt úgy ment végbe a bírósági reform, úgy kaptak Európában is kirívóan széles körű autonómiát a bíróságok, hogy előtte elmulasztották kirostálni a szervezetből a korábban pártutasításra ítélkező, alkalmatlan bírákat. Ha már azt ígérték a tavasszal, hogy új rendszert alapítanak, nem kellene valahogyan elősegíteniük a bírói kar megtisztulását?
– És ki lenne a bírák bírája? Ez a legnehezebb kérdés, nem hiszem, hogy jó lenne, ha néhány politikus McCarthy-bizottságként összeülne, és a politikai megbízhatóság szempontjából osztályozná a bírákat. Van olyan bíró, aki a szívében nem velünk érez együtt, de becsületes, jó szakember. És van olyan is, aki mellettünk áll, viszont ennek semmi haszna, ha rosszul dolgozik. Ez nagyon bonyolult kérdés, amit valószínűleg csak az idő fog megoldani. A magunk részéről annyit tehetünk, hogy érdekeltté tesszük a bírói kart a jól teljesítő bírák jutalmazásában, és sűrítjük a belső értékeléseket.
– Köztudomású, hogy a Fidesz körüli szellemi holdudvarban ön az egyik meghatározó irányzat vezéralakja, kulcsfigurája.
– Valóban, melyiknek?
– Akkor úgy kérdezzük, hogy létezik-e neokonzervatív–nemzeti konzervatív vagy pragmatikus–idealista törésvonal a holdudvarban, és ezek közül ön melyik címkét fogadná el?
– Nem szeretem a címkézést, de ha muszáj, akkor a pragmatikussal megbarátkozom. A Fideszről azt szokták mondani, hogy ez monolit struktúra, ahol az van, amit Orbán Viktor mond. Ehhez képest szerintem a Fidesz rendkívül összetett szövetség, amely a konzervatív-liberálistól a nemzeti radikálisig húzódik. Továbbá ott vannak a szövetségeseink, mint a Nemzeti Fórum, a kisgazdák vagy maga a KDNP. Intézményesedett ideológiai törésvonalak nincsenek, csak építő viták vannak. Az álláspontok nem a sztereotípiák, hanem a viták apropóján alakulnak ki. Mindig az újságírók lepődnek meg a legjobban, ha egy fideszes politikus nem a rá aggatott sztereotípia szerint hoz döntést.
– 2011 fontos év hazánknak, Magyarország most fél évig az unió elnöke. Egyes nyugati újságok arról írnak, hogy hazánknak túl nagy falat az elnöki poszt, és nem vagyunk méltók a betöltésére.
– Valóban megfigyelhető ilyen gőg a nyugatiak részéről. Emlékszem rá, hogy amikor Csehország az elnökség előtt állt, nem csak újságok, egyenesen a francia kormány vetette fel, hogy inkább ők látnák el az elnökséget. Tehát létezik egyfajta lenézés, még mindig nem hiszik el, hogy a közép-európai demokráciák egyenrangúak a nyugatiakkal. A második fél évben Lengyelország követ minket, s együtt bebizonyítjuk, hogy nincs igazuk a kétkedőknek. „
– Eddig semmilyen kellemetlenségem nem volt. Ha megszólít valaki, inkább a támogatásáról szokott biztosítani. Ha már egy politikus nem szállhat fel bátran a villamosra, az meglehetősen szélsőséges helyzet.
– Nem valószínű, hogy Gyurcsány Ferenc nyugodtan utazhatna a villamoson.
– Gyurcsány az elmúlt húsz év legszélsőségesebb figurája.
– Orbán Viktor a győzelem éjszakáján mondta el emlékezetes beszédét a szavazófülkékben történt forradalomról és arról, hogy húsz év alatt kiderült: rendszert váltani nem lehet, csak megbuktatni, megdönteni és újat alapítani helyette. Azóta eltelt nyolc hónap, mit gondol, sikerült felszámolni a régi rendszert?
– Sok szempontból valóban új rendszert építünk, teljesen új logika alapján. Az elmúlt húsz év logikája kimondva-kimondatlanul a félelem volt. A félelem attól, hogy bár a demokratikus erők győzhetnek egy választáson, de a kommunisták valahogy mégis visszajöhetnek. Éppen ezért az alkotmányos rendszerben igyekeztek minél több intézményi gátat állítani a visszarendeződés elé. Korlátozták a kormány és a parlament jogkörét, azt remélve, hogy ezzel egy MSZP-kormányzás esetén is megvédhetők a demokratikus vívmányok. Tudjuk, nem volt alaptalan a félelem. Ám ezekre a gátakra a jövőben nem lesz szükség. Fontos, hogy a most kiépülő rendszer sokkal közelebb áll a nyugati típusú demokráciákhoz, mint az eddigi.
– A kormány központosítást hajt végre. Orbán Viktor átadta az új megyei kormányhivatalok vezetőinek a megbízólevelét, miközben jó néhányan lapunknak is panaszkodtak, hogy csorbulni fog a megyei önkormányzatok önállósága. Nem okoz zavart ez a párhuzamos vezetés?
– Nem beszélnék központosításról, hiszen valójában decentralizáció folyik. Éppen eddig volt rendkívül centralizált a kormánypolitika, s most megjelenik egy új, megyei színtér. Eddig minden a kormánytól függött, most az új hivatalokkal lehetőség lesz arra, hogy a kormánynak megyei arca legyen. Érdekellentétről nincs szó. A megyei önkormányzat vezetője továbbra is a megye választott képviselője lesz, míg a kormánymegbízottak a kormányt képviselik majd.
– Kiszivárgott hírek szerint a kormánymegbízottak kinevezése csak az első lépés, és a jövőben fokozatosan elvonják majd a megyei és települési önkormányzatok jogkörét.
– Ez egy másik kérdés, régóta húzódó vita a feladatmegosztás módja az állam és az önkormányzatok között. Sokszor maguk az önkormányzati szereplők kérik, hogy egyes oktatási vagy egészségügyi intézményeiket inkább az állam tartsa fenn, mert önmaguk nem képesek rá. A kormányhivatalok nem kaptak több feladatot, mint amennyit eddig a megyékben működő tizennégy, úgynevezett dekoncentrált állami szervezet vitt.
– Tehát nem fognak gyámkodni az önkormányzatok fölött?
– Szigorúan csak alkotmányossági, jogi kontrollt láthatnak el fölöttük, ahogyan ezt eddig is tették a közigazgatási hivatalok. A helyi demokrácia sértetlen marad.
– Lesznek járások is?
– Azt tervezzük, hogy 2013-tól az államigazgatásban bevezetjük a járási szintet, de ezek az új szervek is csak állami feladatokat végeznek majd: közelebb hozzák az ügyintézést az emberekhez.
– Miért ijedtek meg attól, hogy ispánnak nevezzék a hivatalvezetőket?
– Nem ijedtünk meg, fel sem vetettük ezt. A mai magyar közélet egyik bornírt vonása, hogy hihetetlenül nagy energiákat fektet értelmetlen vitákba. Tudjuk, sokan próbálták elhinteni, hogy az ispánok majd valami sötét kort hoznak vissza. Mi éppen ezért kikerültük a vitát, és inkább valódi problémákkal foglalkozunk.
– Árulja el, mi történt pontosan azon a december 20-i frakcióülésen. Kívülről úgy tűnt, hogy az ön javaslatát megpuccsolták, és a Fidesz-frakció tagjai az utolsó pillanatban rábólintottak Rogán Antal előterjesztésére, amely alapján a médiahatóság már januártól alkothat rendeleteket. Az MSZP szerint Orbán mutatta meg önnek, hogy az övé az utolsó szó.
– Az MSZP mindig sokkal jobban tudja, hogy mit gondolunk, mint mi magunk. Talán a szocializmusból örökölték azt a hozzáállást, hogy a párt a munkásosztály objektív tudata. Valójában csak egy intézkedés időpontján vitatkoztunk. Nekem az volt az álláspontom, hogy majd az alkotmányozással egy időben rendezzük ezt a kérdést, míg Szalai Annamária és Rogán Antal azonnal módosította volna az alkotmányt. A Fidesz-frakció végül melléjük állt.
– Mi az ön személyes véleménye az új médiatörvényről?
– A médiatörvényt és a médiaalkotmányt együtt kell kezelni. Az a hisztéria, ami elindult, mindenképpen túlzó, majd az idő igazságot tesz. Ha valóban gondok adódnak a gyakorlatban, nem leszünk restek módosítani a törvényt, amely alapvetően jó dolgozat.
– Mintha a kormány nem tudna megfelelő válaszokat adni a nemzetközi botránykeltésre.
– Mert egy hisztériára nehéz válaszolni. Ráadásul ez a vita már régen túlment a médiatörvényen. Én abban hiszek, hogy a következő időszakban feketén-fehéren bebizonyosodik, hogy ez európai, jogállami rendelkezés.
– Nem is az a fő gond, hogy a kormány egy az eddigiektől gyökeresen eltérő médiaszabályozást alakított ki, hiszen erre megvan a felhatalmazása. A kérdés inkább az, hogy miért nem irtják ki a törvénykönyvekből a sajtóra vonatkozó, már eddig is túlburjánzó jogszabályrengeteget. Az új médiatörvény újabb perelési lehetőséget hoz a nyakunkra, pedig már eddig is szinte többet jártunk a bíróságra, mint a szerkesztőségbe.
– Ez elsősorban a parlamenten múlik, s talán vannak képviselők, akik foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Én is úgy látom, hogy lehet finomítani a rendszeren. Számomra kicsit elnagyoltnak tűnt a médiatörvény és a médiahatóságot érintő alkotmánymódosítás előterjesztőinek érvelése amellett, hogy azonnal, már januárban bevezessék új rendelkezéseket. Ha nyugodtabb tempóban készülnek az új jogszabályok, lehet, hogy tökéletesebb lett volna a végtermék.
– A sajtóügyekben rendszerint ugyanazok a bírák ítélkeznek, és számunka határozottan úgy tűnik, hogy közülük többen kifejezetten utaznak a jobboldali sajtóra. Meglepődne, ha meglátná, hogy egy-egy ítéletben micsoda érveléssel állnak elő ezek a bírák, és mennyire jellemző rájuk a kettős mérce.
– Tudom, a pesti folklórban közszájon forognak bírák nevei. A bírósági vezetőknek és az igazságszolgáltatási tanácsnak lenne a feladata, hogy jelezzék az efféle magatartást. Ám tételezzük fel, hogy az újságírók alapvetően jóhiszeműen írnak, és a bírák nagy többsége jól végzi a munkáját.
– Ma nyolc-tíz évig is elhúzódnak a perek Magyarországon. Mint az igazságügyért is felelős miniszter, mit tesz azért, hogy helyreálljon a bíróságokba vetett bizalom?
– Mi az igazságügytől legfeljebb kérhetünk, hiszen bár a minisztériumunkat igazságügyi tárcának is nevezik, az ügyészséget a parlament felügyeli, a bíróságokat pedig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács. Ennek ellenére négy-négy milliárd forint többletjuttatást biztosítottunk a két szervezetnek, s ebből az ügyészségnek egymilliárdot a korrupcióellenes harcra kell fordítania. A bíróságoknál pedig gyorsítócsomagot fogadtunk el, amely igyekszik megakadályozni a rosszhiszemű perelhúzást. Például adott esetben az időt húzó vádlott vagy ügyvéd távollétében is megtartható lesz a tárgyalás. Persze a legfontosabb az emberi tényező, ebbe közvetlenül nem szólhatunk bele, de reméljük, a bírák is érzik: megrendült a bíróságokba vetett bizalom az ésszerűtlenül elhúzódó perek miatt.
– Ahhoz, hogy a korrupciót letörjék, jól fizetett ügyészek és bírák kellenek.
– Ezt mi is tudjuk, éppen ezért plusz fizetési fokozatokat vezettünk be mindkét szervezetnél, ami a tapasztaltabb szakembereknek a mainál magasabb bért jelent.
– Jó kérdés, hogy ki számít tapasztaltnak. A Horn-kormány alatt úgy ment végbe a bírósági reform, úgy kaptak Európában is kirívóan széles körű autonómiát a bíróságok, hogy előtte elmulasztották kirostálni a szervezetből a korábban pártutasításra ítélkező, alkalmatlan bírákat. Ha már azt ígérték a tavasszal, hogy új rendszert alapítanak, nem kellene valahogyan elősegíteniük a bírói kar megtisztulását?
– És ki lenne a bírák bírája? Ez a legnehezebb kérdés, nem hiszem, hogy jó lenne, ha néhány politikus McCarthy-bizottságként összeülne, és a politikai megbízhatóság szempontjából osztályozná a bírákat. Van olyan bíró, aki a szívében nem velünk érez együtt, de becsületes, jó szakember. És van olyan is, aki mellettünk áll, viszont ennek semmi haszna, ha rosszul dolgozik. Ez nagyon bonyolult kérdés, amit valószínűleg csak az idő fog megoldani. A magunk részéről annyit tehetünk, hogy érdekeltté tesszük a bírói kart a jól teljesítő bírák jutalmazásában, és sűrítjük a belső értékeléseket.
– Köztudomású, hogy a Fidesz körüli szellemi holdudvarban ön az egyik meghatározó irányzat vezéralakja, kulcsfigurája.
– Valóban, melyiknek?
– Akkor úgy kérdezzük, hogy létezik-e neokonzervatív–nemzeti konzervatív vagy pragmatikus–idealista törésvonal a holdudvarban, és ezek közül ön melyik címkét fogadná el?
– Nem szeretem a címkézést, de ha muszáj, akkor a pragmatikussal megbarátkozom. A Fideszről azt szokták mondani, hogy ez monolit struktúra, ahol az van, amit Orbán Viktor mond. Ehhez képest szerintem a Fidesz rendkívül összetett szövetség, amely a konzervatív-liberálistól a nemzeti radikálisig húzódik. Továbbá ott vannak a szövetségeseink, mint a Nemzeti Fórum, a kisgazdák vagy maga a KDNP. Intézményesedett ideológiai törésvonalak nincsenek, csak építő viták vannak. Az álláspontok nem a sztereotípiák, hanem a viták apropóján alakulnak ki. Mindig az újságírók lepődnek meg a legjobban, ha egy fideszes politikus nem a rá aggatott sztereotípia szerint hoz döntést.
– 2011 fontos év hazánknak, Magyarország most fél évig az unió elnöke. Egyes nyugati újságok arról írnak, hogy hazánknak túl nagy falat az elnöki poszt, és nem vagyunk méltók a betöltésére.
– Valóban megfigyelhető ilyen gőg a nyugatiak részéről. Emlékszem rá, hogy amikor Csehország az elnökség előtt állt, nem csak újságok, egyenesen a francia kormány vetette fel, hogy inkább ők látnák el az elnökséget. Tehát létezik egyfajta lenézés, még mindig nem hiszik el, hogy a közép-európai demokráciák egyenrangúak a nyugatiakkal. A második fél évben Lengyelország követ minket, s együtt bebizonyítjuk, hogy nincs igazuk a kétkedőknek. „
Stefka István–Huth Gergely
2011.01.03. 14:30
2 komment · 2 trackback
Címkék: interjú navracsics tibor
"Az államalapítás óta Magyarország nyugati ország, amely saját jószántából soha sem akar többé a Kelet része lenni. Éppen azért jöttünk ide, mert ott már nem találtuk a helyünket.
Szerencsétlen és igazságtalan nagyhatalmi paktumok szorítottak ki a nyugati világból. Egy nyugati kultúrnemzet életére rátelepedett a Kelet uralma, amely megmételyezte és tönkre tette országunkat. Nyugatos nép a keleti önkény hálójában. Ez a magyarok tragédiája, amelyet a XX. századi kommunizmus hozott a nyakunkra…..
...A keleti politika nem tűri az önállóságot, nem tűri a függetlenséget, és nem tűri a szabadságot. Felszámolja az emberek független életét védő védvonalakat. Vagyontalanná tesz, elszegényít, kiszolgáltatottá vetkőztet, ha kell, megfélemlít. A hatalomtól függő élet láncába fűz.
Mióta a Kelet betette a lábát Magyarországra, a magunkfajta szabadságszerető magyarok mindig ugyanazt akarták; szabadulni sorvasztó öleléséből, és elzavarni hazai helytartóikat…
Szerencsétlen és igazságtalan nagyhatalmi paktumok szorítottak ki a nyugati világból. Egy nyugati kultúrnemzet életére rátelepedett a Kelet uralma, amely megmételyezte és tönkre tette országunkat. Nyugatos nép a keleti önkény hálójában. Ez a magyarok tragédiája, amelyet a XX. századi kommunizmus hozott a nyakunkra…..
...A keleti politika nem tűri az önállóságot, nem tűri a függetlenséget, és nem tűri a szabadságot. Felszámolja az emberek független életét védő védvonalakat. Vagyontalanná tesz, elszegényít, kiszolgáltatottá vetkőztet, ha kell, megfélemlít. A hatalomtól függő élet láncába fűz.
Mióta a Kelet betette a lábát Magyarországra, a magunkfajta szabadságszerető magyarok mindig ugyanazt akarták; szabadulni sorvasztó öleléséből, és elzavarni hazai helytartóikat…
..Mindig is harcoltunk az áldemokrácia ellen, ahol az élet rendjét az emberek helyett a hatalom szabja meg, a hatalom önkénye működteti, ha érdekei úgy kívánják, hazugsággal, csalással, maffiapolitikával, ha kell, erőszakkal is..”
2011.01.03. 10:00
Szólj hozzá!
Címkék: orbán viktor ünnepi beszéde 2007 október 23.
MSZP: amíg Orbán síel, megnyugodhat a magyar gazdaság
2011. január 2. 15:30
Az MSZP szerint az idei év a megszorítások éve lesz a dolgozók, a pályakezdők, az alkalmazottaknak és a kisvállalkozók számára; Török Zsolt, a párt szóvivője az MTI-nek azt mondta: bíznak abban, hogy amíg Orbán Viktor Ausztriában síel, megnyugszik a magyar gazdaság és erősödik a forint. A szocialista politikus a Lejtőn a miniszterelnök, lejtőn az ország címmel meghirdetett vasárnapi telefonos sajtótájékoztatóján a miniszterelnököt az új adójogszabályok és a forint gyengülése miatt bírálta. Török szerint a gazdagoknak kedvező új adórendszer által ütött költségvetési lyukat a kormány a nyugdíj-megtakarítások "lenyúlásával" akarja fedezni.
A szóvivő szerint az új adószabályoknak köszönhetően Orbán Viktornak januártól 500 ezer forinttal nő a havi nettó jövedelme. Mint fogalmazott az új jogszabályok "csak nekik és elvbarátaiknak kedveznek". Török Zsolt szerint Orbán Viktor síelés közben csak azon "izgul", hogy mire költse majd a bérnövekményét, "kőbányákra" vagy "tokaji szőlőültetvényekre".Az új személyijövedelemadó-szabályok szerint a 290 ezer forintnál kevesebbet keresők borítékjában kevesebb marad, bezzeg a minisztereknek, az államtitkároknak 150-200 ezer forinttal is több kerülhet majd a zsebükbe az adófizetők pénzéből - fogalmazott.
Török Zsolt szerint Orbán Viktor ausztriai családi síelése közben biztos nem gondol azokra az itthon maradt milliókra, valamint a bizonytalanná vált otthonú frankhitelesekre, akik "rettegve tekintenek" a következő évre.A szóvivő szerint a kormányfőnek és a Fidesz-KDNP "bűnszövetség" miatt emelkedett az egekbe a svájci frank és a benzin ára, valamint az is, hogy az energia, az élelmiszerek és a kommunikáció ára is nő.
Török arról beszélt: az MSZP bízik abban, hogy Orbán Viktor tartósan üdül külföldön, és "nem tesz felelőtlen kijelentéseket" mert így, távollétében stabilizálódhat a magyar gazdaság és erősödhet a forint.
(MTI)
2011.01.02. 17:00
Szólj hozzá!
Címkék: mszp ausztria török zsolt orbán viktor síel tartós pihenés
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár tervei szerint hamarosan több szempontból is megújulnak a kormányszóvivői sajtótájékoztatók: fix időpontban lennének, "állandó" újságírókat várnának rá egy-egy médiumtól, és lehetne chatelni is a kormányszóvivővel. Kovács Zoltán erről az MTI-nek adott év eleji interjúban beszélt, közölve azt is, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatos külföldi bírálatok mögött politikai hisztériát sejt.
Azzal kapcsolatban, hogy az egyik napilap a napokban arról írt, minden eddiginél jobban központosított kormányzati kommunikáció jön, az államtitkár azt mondta: hét hónapja ez a rendszer működik, hiszen az új kormány megalakulásától fogva "központosított" kommunikációban gondolkodott. Hozzátette: a cél továbbra is az, hogy az újságírók megbízható, ellenőrzött információt kapjanak - a lehető leggyorsabban. Az információk előállításának gyorsaságával ő maga sem teljes mértékben elégedett, de, mint mondta, "ez az újságírók és a politika örök küzdelmének terepe".
Kovács Zoltán szerint legfeljebb az változhat az eltelt hét hónaphoz képest, hogy az európai uniós elnökség miatt "még fegyelmezettebbnek kell lennünk". Az EU-elnökség ugyanis különösen nagy munkaterhelést jelent majd a kormány tagjai és a kormányzati kommunikáció számára is - folytatta. "Egyébként azonban szó sincs arról, hogy titkolózni akarnánk, információt zárnánk el bárki elől" - jelentette ki.
Kovács Zoltán beszámolt arról is, hogy a közeljövőben több, a kormányszóvivői sajtótájékoztatókat érintő változás várható. Egyrészt megújítanák a jelenlegi helyszínt, másrészt módszertani változtatásokat is terveznek. Példaként említette, hogy január közepétől heti rendszerességgel, adott időpontokban lennének a tájékoztatók, amelyeknek alapvetően két típusa lenne: az egyik egy informálisabb, háttérbeszélgetés jellegű, részletekről szóló sajtóértekezlet lenne, a másik pedig a hagyományos "bejelentős", vendégekkel.
Technikai újításokra is készülnek. A tervek szerint január közepén elindul az egységes kormányzati honlap, és amint befejeződik a tesztüzemmódja, szeretnék lehetővé tenni az online interjúkat, és megújítanák a kormányszóvivői tájékoztatók internetes nyomon követését is. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott: a cél, hogy a kiszolgáló jelleg megmaradjon és az, hogy interaktívabbá tegyék az interneten most is figyelhető kormányszóvivői sajtótájékoztatókat. Lehetne például chatelni a szóvivővel, vagy webkamera segítségével feltenni neki kérdéseket, amelyekre ő később, egy előre meghatározott időpontig válaszolna.
A kormányszóvivői tájékoztatókkal kapcsolatban a napokban közölt, hamarosan hatályba lépő regisztrációs kötelezettségről az államtitkár azt mondta: sajtóregisztráció eddig is volt, ezt akarják most frissíteni, majd ezt követően évente megújítani. A regisztrált újságíróknak például könnyebb lenne bejutni a sajtóértekezletek helyszínére - jegyezte meg. Rámutatott ugyanakkor arra is, szeretnék úgy alakítani a rendszert, hogy "állandósuljanak a kapcsolatok" az újságírókkal, lehetőleg a témagazdák érkezzenek a szóvivői tájékoztatókra. Ez szerinte a médiumok számára is hasznos, hiszen így folyamatában tudnák látni és láttatni a történéseket. A munkakapcsolat "formalizálása" pedig az államtitkárság számára is komoly könnyebbséget jelentene.
A médiatörvénnyel kapcsolatos kérdésre Kovács Zoltán megismételte: a jogszabályban foglaltak minden szempontból megfelelnek az európai alapelvárásoknak. A "puding próbája persze az evés", ezért minden érintett részéről higgadtságra és kölcsönös bizalomra van szükség - tette hozzá. A törvényt ért külföldi bírálatok mögött politikai szándékokat - és nem is feltétlenül a jogszabályhoz kapcsolódó okokat - sejt az államtitkár, aki szerint mindenkinek az lenne az elemi érdeke, hogy "innen-onnan hallott mendemondák és vélemények" helyett figyelmesen olvassa el a törvény szövegét, hallgassa meg a jogalkotó érvelését. Politikai hisztériakeltés helyett szakmai vitára van szükség; konkrét kérdésekre konkrét és megnyugtató válaszokat lehet adni - hangsúlyozta. "Teljesen fölösleges és értelmetlen a vészharangokat kongatni" - fogalmazott, megjegyezve, hogy a külföldi médiumok többsége úgy formált véleményt, hogy valójában nem is tudta, miről alakítja ki az állásfoglalását. Közölte: azon dolgoznak, hogy hétfőre gyorsított ütemben elkészüljön a médiatörvény még nem hivatalos, de ahhoz közel álló, angol nyelvű fordítása, amelyet például a január 5-én Magyarországra látogató brüsszeli újságírókkal is meg tudnak ismertetni.
A január 1-jén elkezdődött, hat hónapig tartó magyar EU-elnökség ideje alatt a politikai kommunikációban működő munkamegosztásról szólva Kovács Zoltán kifejtette: fontos tudatosítani, hogy az elnökséget adó Magyarország, illetve az érintett magyar politikusok mikor mondanak uniós álláspontot, és mikor képviselnek magyar véleményt. Az Európai Unió álláspontjának képviseletéért, az uniós protokoll és forma betartásáról a Külügyminisztérium EU-elnökségért felelős államtitkársága gondoskodik. A magyar álláspont tolmácsolása továbbra is a bevett csatornákon keresztül történik - jegyezte meg. A kormányzati kommunikációs államtitkárság szervezi - a nemzeti ünnepekhez és rendezvényekhez hasonlóan - az elnökséghez kapcsolódó körülbelül száz magyarországi kulturális és lakossági rendezvényt és külföldi programot is. Az események lebonyolítása a Hungarofest Nonprofit Kft. feladata.
A lakossági és kulturális rendezvényekre az uniós elnökség költségvetéséből másfél milliárd forint áll rendelkezésre, hazai és nemzetközi lakossági kommunikációra pedig 550 millió forint összértékű közbeszerzést írtak ki. "Nem trükközünk, senki ne keressen alternatív, eldugott forrásokat" - közölte az államtitkár. (MTI-fidesz.hu)
Kovács Zoltán szerint legfeljebb az változhat az eltelt hét hónaphoz képest, hogy az európai uniós elnökség miatt "még fegyelmezettebbnek kell lennünk". Az EU-elnökség ugyanis különösen nagy munkaterhelést jelent majd a kormány tagjai és a kormányzati kommunikáció számára is - folytatta. "Egyébként azonban szó sincs arról, hogy titkolózni akarnánk, információt zárnánk el bárki elől" - jelentette ki.
Kovács Zoltán beszámolt arról is, hogy a közeljövőben több, a kormányszóvivői sajtótájékoztatókat érintő változás várható. Egyrészt megújítanák a jelenlegi helyszínt, másrészt módszertani változtatásokat is terveznek. Példaként említette, hogy január közepétől heti rendszerességgel, adott időpontokban lennének a tájékoztatók, amelyeknek alapvetően két típusa lenne: az egyik egy informálisabb, háttérbeszélgetés jellegű, részletekről szóló sajtóértekezlet lenne, a másik pedig a hagyományos "bejelentős", vendégekkel.
Technikai újításokra is készülnek. A tervek szerint január közepén elindul az egységes kormányzati honlap, és amint befejeződik a tesztüzemmódja, szeretnék lehetővé tenni az online interjúkat, és megújítanák a kormányszóvivői tájékoztatók internetes nyomon követését is. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott: a cél, hogy a kiszolgáló jelleg megmaradjon és az, hogy interaktívabbá tegyék az interneten most is figyelhető kormányszóvivői sajtótájékoztatókat. Lehetne például chatelni a szóvivővel, vagy webkamera segítségével feltenni neki kérdéseket, amelyekre ő később, egy előre meghatározott időpontig válaszolna.
A kormányszóvivői tájékoztatókkal kapcsolatban a napokban közölt, hamarosan hatályba lépő regisztrációs kötelezettségről az államtitkár azt mondta: sajtóregisztráció eddig is volt, ezt akarják most frissíteni, majd ezt követően évente megújítani. A regisztrált újságíróknak például könnyebb lenne bejutni a sajtóértekezletek helyszínére - jegyezte meg. Rámutatott ugyanakkor arra is, szeretnék úgy alakítani a rendszert, hogy "állandósuljanak a kapcsolatok" az újságírókkal, lehetőleg a témagazdák érkezzenek a szóvivői tájékoztatókra. Ez szerinte a médiumok számára is hasznos, hiszen így folyamatában tudnák látni és láttatni a történéseket. A munkakapcsolat "formalizálása" pedig az államtitkárság számára is komoly könnyebbséget jelentene.
A médiatörvénnyel kapcsolatos kérdésre Kovács Zoltán megismételte: a jogszabályban foglaltak minden szempontból megfelelnek az európai alapelvárásoknak. A "puding próbája persze az evés", ezért minden érintett részéről higgadtságra és kölcsönös bizalomra van szükség - tette hozzá. A törvényt ért külföldi bírálatok mögött politikai szándékokat - és nem is feltétlenül a jogszabályhoz kapcsolódó okokat - sejt az államtitkár, aki szerint mindenkinek az lenne az elemi érdeke, hogy "innen-onnan hallott mendemondák és vélemények" helyett figyelmesen olvassa el a törvény szövegét, hallgassa meg a jogalkotó érvelését. Politikai hisztériakeltés helyett szakmai vitára van szükség; konkrét kérdésekre konkrét és megnyugtató válaszokat lehet adni - hangsúlyozta. "Teljesen fölösleges és értelmetlen a vészharangokat kongatni" - fogalmazott, megjegyezve, hogy a külföldi médiumok többsége úgy formált véleményt, hogy valójában nem is tudta, miről alakítja ki az állásfoglalását. Közölte: azon dolgoznak, hogy hétfőre gyorsított ütemben elkészüljön a médiatörvény még nem hivatalos, de ahhoz közel álló, angol nyelvű fordítása, amelyet például a január 5-én Magyarországra látogató brüsszeli újságírókkal is meg tudnak ismertetni.
A január 1-jén elkezdődött, hat hónapig tartó magyar EU-elnökség ideje alatt a politikai kommunikációban működő munkamegosztásról szólva Kovács Zoltán kifejtette: fontos tudatosítani, hogy az elnökséget adó Magyarország, illetve az érintett magyar politikusok mikor mondanak uniós álláspontot, és mikor képviselnek magyar véleményt. Az Európai Unió álláspontjának képviseletéért, az uniós protokoll és forma betartásáról a Külügyminisztérium EU-elnökségért felelős államtitkársága gondoskodik. A magyar álláspont tolmácsolása továbbra is a bevett csatornákon keresztül történik - jegyezte meg. A kormányzati kommunikációs államtitkárság szervezi - a nemzeti ünnepekhez és rendezvényekhez hasonlóan - az elnökséghez kapcsolódó körülbelül száz magyarországi kulturális és lakossági rendezvényt és külföldi programot is. Az események lebonyolítása a Hungarofest Nonprofit Kft. feladata.
A lakossági és kulturális rendezvényekre az uniós elnökség költségvetéséből másfél milliárd forint áll rendelkezésre, hazai és nemzetközi lakossági kommunikációra pedig 550 millió forint összértékű közbeszerzést írtak ki. "Nem trükközünk, senki ne keressen alternatív, eldugott forrásokat" - közölte az államtitkár. (MTI-fidesz.hu)
2011.01.02. 16:00
Szólj hozzá!
Címkék: államtitkár kovács zoltán kormányzati kommunikáció
NMHH: figyelmeztető jelzést kérnek ICE-T dala előtt
2011. január 1. 21:00
A törvény nem kér mást, mint egy apró figyelmeztető jelzést ICE-T amerikai rapper It's on című dalának lejátszása előtt - közölte szombaton az MTI-vel a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH). Korábban azért indítottak közigazgatási eljárást a csatorna ellen, mert még szeptember elején délután hat óra előtt pár perccel játszották le az említett dalt, megsértve ezzel a kiskorúak médiával szembeni védelmére vonatkozó törvényi szabályozását. "Nincsen szó cenzúráról, ízlésrendőrségről, és a jövőben sem csak negédes táncdalslágereket lehet majd leadni a rádióban" - hangsúlyozták, de a hatóság szerint ha valaki elolvassa ICE T dalának szövegét nehezen gondolhatja úgy, hogy az nem utal "közvetett módon erőszakra, illetve szexualitásra".
Az NMHH közleményében azt írta, hogy a rapper megbízható internetes források szerint figyelemmel kíséri a hatóság eljárását.
Az NMHH figyelemreméltónak tartja, hogy Ice-T amerikai rapper lassacskán a magyar sajtószabadság hősévé kezdi kinőni magát - írták, de hozzátették: "talán az internet bátor, gyakran névtelen szabadságharcosai is belátják, hogy azért Ice T még messze van Kossuth Lajostól, a sajtószabadság igazi hősétől" - fogalmaztak.
Szerintük felesleges bármiféle hatósági önkényt keresni az ellenőrzés mögött, mivel nem történt más, mint a törvény megfelelő alkalmazása. A gyermekek és kiskorúak védelme a média területén pedig Európa-szerte kiemelt téma.
Mindemellett arra is felhívták a figyelmet, hogy saját hazájában Ice-T dalát csak este tíz óra után adhatják le a rádiók. Ha nem így tennék, az amerikai médiahatóság, a Federal Communications Commission olyan bírságot szabna ki rájuk, amely biztosan meghaladja a Tilos Rádió éves költségvetését - tették hozzá. (MTI)
2011.01.01. 21:15
Szólj hozzá!
Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog,
érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre.
Tiszta szívből ezt kívánom!
Szaporodjon ez az ország
emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött,
soha-soha ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként
megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom,
legyen béke,
gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe’!
2011.01.01. 18:00
Szólj hozzá!