Médiahatósági eljárás egy RTL-es riport miatt
Az RTL Klub szerint ez beavatkozás a szerkesztői szabadságba
Az RTL Klub válaszlevele:
Dr. Boros Márta
Főosztályvezető részére
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Tartalom-felügyeleti Főosztály
1088 Budapest
Reviczky u. 5.
Ügyiratszám: 23-22/88/10
Ügyintéző: dr. Marusa Márta
Tisztelt Főosztályvezető Asszony!
Fenti hivatkozási számon megküldött hatósági ellenőrzésük megállapításaira válaszolva, melyben a Magyar RTL Televízió Zrt. (a továbbiakban: M-RTL, vagy műsorszolgáltató) által az RTL Klub televíziós csatornán a 2010. október 1-jén sugárzott Hírek című műsorszámmal kapcsolatban valószínűsítenek törvénysértést, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 51. § (1) bekezdése alapján – a megszabott határidőben – az alábbi
n y i l a t k o z a t o t
tesszük, és kérjük, hogy az M-RTL-lel szemben indított eljárásukat megszüntetni szíveskedjenek.
A hatósági ellenőrzés azt a megállapítást tartalmazza, hogy a hírszegmens közreadásával műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5. § (1) bekezdését azzal, hogy műsorszolgáltató nem hívta fel a nézők figyelmét arra, hogy erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas kép- vagy hanghatások következnek.
Álláspontunk szerint M-RTL nem követett el törvénysértést, nem valósult meg az Rttv. 5. § (1) bekezdésének sérelme, tekintettel az alábbiakra.
Az RTL Klub 2010. október 1-jén 20:57:17 órai kezdettel sugározta a Hírek c. műsorszámot. Az RTL Klub hírszerkesztősége saját szakmai, etikai és jogi kódex alapján működik, amely meghatározza hírműsorai készítésének általános alapelveit. A kódex az RTL Klub hír- és aktuális tájékoztató műsoraiban - azaz minden, a Hírigazgató felügyelete alá tartozó műsorban - közreműködő valamennyi kollégára érvényes. A kódex szakmai, etikai és jogi vonatkozásokat tartalmazó részei egyenrangúak, mivel a magas színvonalú és hiteles tájékoztatásnak feltétele, hogy szakmailag helyesen és etikusan járjunk el, miközben betartjuk a hatályos jogszabályokat. Meggyőződésünk, hogy jelen esetben nemcsak a jogszabályoknak, hanem a szakmai kódex elveinek megtartásával is készült a híranyag, a Hírek összeállításánál mindezekre figyelemmel jártunk el.
Mindezeken túl felméréseink szerint a brutális hírek egyáltalán nem vonzzák a közönséget, ezért nem is építünk ezekre. Kényszerűségből mondjuk el, hiszen minden hírportálon megtalálhatóak és a rádiók is említik ezeket, a nézők érdeklődésére tarthat számot. Függetlenül attól, hogy mennyire hoz nézőt vagy mennyire taszítja a nézőket, hírként közölni kell egy olyan esetet, amelyről a rendőrség is sajtótájékoztatót ad, és nyilatkozik minden fórumon. Az RTL Klub híradója sohasem építette, és nem építi a hírműsorainak tartalmát túlnyomó részt rendőrségi típusú hírekre. Ilyen kritika az M-RTL-t nem is érte a piacon.
Hivatkozunk az Rttv. 3. § (1) bekezdésében rögzített szerkesztői szabadságra, miszerint az, hogy a műsor szerkesztői mit szerkesztenek a műsorszámba, a szerkesztők szabad elhatározásán és felelősségén alapszik. Mindemellett idézzük a Testület 2088/2006. (IX.20.) sz. határozatát is, amely kimondja, hogy: “A médiatörvény alapelve, hogy a Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók.”
Véleményünk szerint annak eldöntése, hogy mikor, mi került be a hírműsorszámokba, mely híranyag szerepel az ún. headline-ban, vagy melyik a műsorszám végén szereplő rövid összefoglalóban, csak és kizárólag a szerkesztői szabadság körébe tartozik, ennek bárminemű megkifogásolása véleményünk szerint ezen szabadságba való beavatkozás, más szóval cenzúrának minősíthető. Álláspontunk szerint ekként nem bírnak relevanciával az ellenőrzés 2. oldal 4. bekezdésében leírtak sem. Az NMHH szerint a műsorszegmens hűen reprezentálja a hírműsorok elbulvárosodását, azt az elmúlt években lejátszódott folyamatot, amelynek során a kereskedelemi és a közszolgálati hírműsorok tudatosan eltávolodtak a politikai élet történéseinek dokumentálásától, a társadalmat érintő kérdések és problémák megtárgyalásától. Jelenleg a hírműsorok a szórakoztatás egy válfaját képviselik, amelyet pl. a belpolitikai témák drasztikus visszaszorulása kiválóan jelez. Úgy gondoljuk, hogy az NMHH ezen szubjektív véleményének nincsen helye jelen eljárásban, az a vizsgált szegmens, valamint a vélelmezett törvénysértés vonatkozásában jelentőséggel nem bír, indokolásul nem szolgálhat. Szilárd meggyőződésünk, hogy az eljárás alapjául szolgáló hírnek van belpolitikai vetülete, ma Magyarországon a kábítószer jelenlétének és fogyasztásának terjedése igen is belpolitikai témának minősül. Köztudomású tény, hogy hazánkban a drogok használata - különös tekintettel a fiatalok, valamint fiatal felnőttek körében - állandóan növekszik. Rohamos terjedésének megakadályozása meggyőződésünk szerint műsorszolgáltatónak is feladata. Éppen ezen ok miatt döntött úgy a csatorna, hogy az október 1-jei bűncselekményről is beszámol, és a riport keretében toxikológust is megszólaltat, aki éppen a kábítószer lehetséges hatásairól beszélt.
A nagymányoki gyilkosságot a rendőrség részletesen kommunikálta: többek között a sajtó rendelkezésére bocsátották a gyilkosság során használt véres baltáról készült fényképeket, a testvérpár háza a forgatócsoportok számára nyitva állt, stb. Bár szinte valamennyi hírforrás beszámolt az aznap történt testvér-gyilkosságról, műsorszolgáltató mindezek ellenére a gyilkosság helyszínén, azaz a házban nem forgatott, az elkövetési eszközről képet nem közölt, stb. A rendőrségi sajtótájékoztatón a bűncselekmény részletei is ismertetésre kerültek, így többek között az is, hogy pl. a gyilkos befűszerezte a feldarabolt testrészeket. Úgy gondoljuk, hogy a legmesszebbmenőkig körültekintően jártunk akkor el, amikor e belpolitikai háttérrel is rendelkező, valamennyi híradásban szereplő szomorú hírről verbálisan és képileg is beszámoltunk és tettük ezt úgy, hogy a képes beszámolóinkban vágóképként csak és kizárólag külső felvételeket használtunk: udvar, ház, utcarészlet, és a narrációból is mellőztünk minden szenzáció, hatásvadász elemet.
A képi megvalósítás helyességét maga az ellenőrzés is elismer, amikor a 3. oldalon rögzíti, hogy a közreadott képsorok nem lettek volna különösképpen aggályosak. Éppen ezért értetlenül állunk a 2. oldalon írtakkal szemben, miszerint a gyilkosság részletei képileg is kiemelésre kerültek. A valóság ezzel szemben az, hogy a gyilkosság helyszínén nem forgattunk, csak és kizárólag külső felvételeket használtunk fel a riport során. Az udvaron valóban volt egy ágy, amit megmutattunk, többször totálban, mindösszesen két közeli kép van a riportban: az egyik az ágy lábáról, ezen egy kb. 5x2 cm-es barna folt látható, a másik közeli képen a matrac látszik, amelynek az alján szintén van egy folt, ami nem piros, hanem világosbarna. Éppen ezért erős túlzás az ellenőrzésben több helyen leírtak, miszerint mindvégig látható volt az az ágybetét, amelyen a gyilkosság megtörtént, majd a képriport alatt a kamera rá is közelített a matrac felhasogatott, vérfoltos részeire, valamint az ágykeret szintén vérfoltos lábára. Sem az erőszakot, sem az arra utaló körülményeket nem mutattuk be. Meggyőződésünk szerint a szegmensben a gyilkosság részleteinek ismertetésére sem verbálisan, sem képileg nem került sor.
Úgy gondoljuk, hogy a ház fémkerítésének közeli képei, vagy a ház és a kertkapu részleteiről közölt képek semmilyen körülmények között nem kifogásolhatóak. Túlzó és minden alapot nélkülöz az ellenőrzés azon megállapítása, miszerint a ház tornácának, udvarának és kerítésének részletei kiábrándító és nyomasztó hatást keltettek, megteremtve ezzel a mind nagyobb érzelmi bevonódás lehetőségét. A televízió lényegéből fakad, hogy nemcsak hanggal, hanem képekkel is dolgozik, azaz a beszámolók alatt nemcsak a hírolvasó látható a képernyőn, hanem a riportokhoz kapcsolódó ún. vágóképek is beszerkesztésre kerülnek. Határozott álláspontunk, hogy a testvérpár szegényesnek mondható otthonát, az utcarészleteket, valamint az udvar és a kerítés elhanyagoltságát nem lehet műsorszolgáltatón számon kérni. Éppen ellenkezőleg műsorkészítők mindezzel érzékeltették – amit az ellenőrzés számon is kér a 2. oldal utolsó bekezdésében - a bűncselekmény hátterében meghúzódó társadalmi, szociális, pszichológiai problémákat. Meggyőződésünk, hogy a bűncselekmény lehetséges indokainak feltárása, az indítékok latolgatása soha sem lehet egy hírműsor célja és feladat. Ekként teljes mértékben visszautasítjuk az ellenőrzés ezen kifogását is.
A riportban megszólal többek között Zacher Gábor toxikológus is, éppen azért, hogy elősegítse a téma feldolgozhatóságát és megértését. Elmondtuk, hogy vizsgálják a gyilkos szervezetében talált kábítószert, és azt, hogy milyen hatással volt a viselkedésére. Vagyis felvetettük azt a lehetőséget, hogy drog is közrejátszhatott ebben a gyilkosságban, vagyis ilyen szélsőséges tudatállapotba is juttathat embereket a kábítószer-fogyasztás.
Az ellenőrzés tartalmazza, hogy a 12 éve alatti gyermekek nem tudják még elkülöníteni a számukra ártalmas hatásokat, illetve kritikusan kiszűrni a hatásvadász jeleneteket, emiatt a szegmens kedvezőtlenül befolyásolhatta a szellemei, pszichológiai és erkölcsi fejlődésüket, és alkalmas lehetett a biztonságérzetük megzavarására. A műsorszámot péntek este, a Barátok közt című népszerű és a kiskorúak által is előszeretettel nézett szappanopera szünetében vetítették. A Barátok közt című napi sorozatot immár 5 éve II. kategóriába soroltként sugározzuk, azaz, 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott minősítéssel kerül adásba. Tehát hűséges nézői, ideértve az esetlegesen kiskorú tévénézőket is, valamint szüleiket immár több éve megfelelő figyelmeztetéssel, illetve karikával ellátva láthatják kedvenc sorozatukat.
Az ellenőrzés is rögzíti, hogy hírolvasó felhívta a nézők figyelmét, hogy megrázó történet következik. Tehát műsorszolgáltató, annak ellenére, hogy bár nem tartotta szükségesnek a figyelmeztetést, mégis eleget tett az Rttv. 5. § (1) bekezdésében foglaltaknak! Meggyőződésünk, hogy a jogalkotó szándéka szerint az Rttv. 5. § (1) bekezdését nem elsősorban a hírműsorokra alkalmazandóként kívánta a törvénybe beemelni, hiszen az azt megelőző szakasz, azaz az Rttv. 4. §-a részletesen szól a hírszolgáltatásról. Ekként többek között a műsorszolgáltató kötelezettségévé teszi, hogy a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. Hivatkozunk továbbá a sajtószabadságról és a médiatartalmakról szóló 2010. évi CIV. törvény 13. §-ára, amely szerint (1) A médiatartalom-szolgáltatók összességének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. (2) A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni.
Végezetül meg kívánjuk jegyezni, hogy az NMHH a hatósági ellenőrzésben írt megállapításaival azt sugallja, hogy a műsorszolgáltatók nem számolhatnak be "erőszakról", avagy "balesetről", hiszen azok esetleg a nyugalom megzavarására is alkalmassá válhatnak. Ezzel a gyakorlatával az NMHH a szerkesztői szabadságba ütköző, azt korlátozó magatartást folytatna, amennyiben a műsorszolgáltató által meghatározott hírszolgáltatási tevékenységbe kívánna beavatkozni. Az NMHH jelen vizsgálata éppen azt mutatja, hogy a tisztelt hatóság változtat vizsgálati módszerén, és kifejezetten tiltani szeretne bizonyos tartalmakat, ami pedig aggályos, hiszen ellentétes a médiaalkotmánnyal, másrészt cenzúrának minősíthető. Meglepő, hogy a hatósággal a hír definícióján kell vitatkoznia egy szerkesztőségnek, és a hatóság kívánja meghatározni a hír fogalmát. Úgy tűnik a hatóság a médiatörvényben megfogalmazott kiegyensúlyozottság témakörén kívül újabban elvárna valamiféle etikai, sőt esztétikai öncenzúrát is! Korábban a hatóság a hírszerkesztés folyamatába nem kívánt beleszólni, azonban most úgy látszik azt várják el, hogy már a hírek előtt a szerkesztők eldöntsék, hogy valami eléggé drámai hír-e és erről tájékoztassák-e a nézőket, avagy egyszerűen ne közöljenek olyan információkat, amelyekről az emberek más hírforrásokból minden további nélkül szabadon tájékozódhatnak annak drámaisága miatt. Ez a cenzúra szerintünk nyilvánvalóan eredményezi a rémhírek korszakának beköszöntét, mikor is nem lehet majd bizonyos témákról beszélni, de emiatt mindenkit ez érdekel majd. A sustorgás és a pletykák világa köszönt be ezzel a rendkívül rövidlátó hatósági mentalitással.
Sajnos mindig voltak drámai hírek, amelyek attól emlékezetesek, hogy körülményeikben drámaiak voltak. Hírszerkesztőségként nem dolgunk annak a pszichológiai tanulmányozása, hogy egy brutális gyilkosságról szóló hír milyen hatást válthat ki. Ez sosem volt a hírszerkesztőségek feladata. A valóságot a maga brutalitásában is be kell mutatnunk, a valóságot nem szépíthetjük. A sajtó egész történetében megtalálhatóak az ilyen típusú, tehát gyilkossággal kapcsolatos hírek. Hogyan lehetne elmesélni JFK lelövését, vagy Aldo Moro elrablását és holttestének brutális feltalálásának körülményeit? De nemcsak politikusok, hanem közéleti szereplők meggyilkolása is lehet éppen eléggé brutális (lásd: Versace), mégsem tehetjük meg, hogy nem mondjuk el. A szépirodalomban, a mesékben és a vallási szövegekben is vannak egészen brutális gyilkossági leírások. Mindezek alátámasztásul csatoljuk az ószövetségből, valamint az újszövetségből vett részleteket.
Az itt részletesen előadottakra tekintettel egyértelműen kijelenthető, a kifogásolt szegmensből az erőszakos vagy a nyugalom megzavarására alkalmas minden tartalmi és képi részletet mellőztünk, a történetet általános irányba vittük el, amelynek célja az volt, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kábítószerezésnek milyen szélsőséges hatása is lehet. Sem a bűncselekmény, sem annak következményei nem kerültek intenzív, kiemelt és realisztikus módon bemutatásra, az ábrázolás tényszerű, visszafogott volt, a feldolgozásmód nem volt elnyújtott, a nyugalom megzavarására esetlegesen alkalmas képek kivágásra kerültek, részletező és megrázó felvételek nem kerültek közreadásra. Szenzációhajhász elemeket az összeállítás nem tartalmazott, e körben ezen kifogás értelmezhetetlen, minden objektivitást nélkülöző szubjektív értékítéletet tartalmaz, ami a híradótól, mint műfajtól idegen.
Értelmezésünk szerint egy hír vagy összefoglaló akkor lenne hatásvadász, ha az egyszerű és megszokott valóságot akarná részben vagy teljes egészében kreált verbális vagy képi elemekkel színezni, és érdekesebbé tenni. Ebben az esetben éppen az ellenkezője történt: önkorlátozással szűrtünk ki számos részletet a hírből, képeinken pedig lemondtunk arról, hogy a gyilkosság helyszínét vagy a gyilkosság során használt eszközt bemutassuk. Az RTL Klub éppen hogy ennek a hírnek a tálalásában példát mutatott szinte az egész sajtónak. Nem szándékunk más médiumok véleményezése, de megjegyezzük, hogy ha a hatóság munkatársai alaposan tájékozódtak volna, más médiumokban minden további nélkül megtalálták volna a házban készült véres felvételeket is.
A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a hatósági ellenőrzés tárgyává tett híradás során sem az összeállítás, sem pedig a műsorvezető nem „hatásvadász” módon közvetítette az eseményt, hanem együtt érzően, megdöbbenten adott hírt róla. Megállapítható, hogy a látott képsorok a legcsekélyebb mértékben sem voltak alkalmasak arra, hogy a nézőkben félelmet ébresszenek. A kifogásolt összeállításban, álláspontunk szerint az Rttv. 5. § (1) bekezdésben hivatkozott erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása nem történt meg. Amennyiben tisztelt NMHH véleménye szerint a kifogásolt szegmens mégis a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatásokat tartalmazott volna, úgy hivatkozunk a felkonfban elhangzottakra és a hatósági ellenőrzésben is idézettekre, amely a köznyelv által használt kifejezésekkel hívta fel a nézők figyelmét.
1.) Az előbbiekben részletesen kifejtett indokok alapján elsődlegesen kérjük a tisztelt Médiatanácstól, hogy a nevezett műsorszám kapcsán M-RTL-lel szemben indított közigazgatási hatósági eljárását – figyelemmel arra, hogy a csatorna a műsorszám kapcsán törvénysértést nem követett el, illetőleg a Ket. 31. § (1) bek. e) pontjára, hiszen az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn – megszüntetni szíveskedjen.
2.) Feltéve, de nem elfogadva, hogy az eljárás megszüntetésére vonatkozó kérelmünket nem tartják teljesíthetőnek, úgy kérjük, tekintsenek el bármilyen súlyosabb szankció alkalmazásától a fentiekben részletezett okokra, körülményekre.
Budapest, 2010. december 31.
Tisztelettel:
Magyar RTL Televízió Zrt.
Képviseletében
