Van bennünk, magyarokban valami sehol meg nem tanulható buta gőg és ostoba büszkeség. Különleges képességekkel felruházott zseniális bunkóink méltán lehetnek büszkék arra, hogy más nemzetek hasonló barmai között kiemelkedő képességekkel rendelkeznek!
Az előzmények ismeretében nehéz mit mondani a lenti történetek olvastán. Elhallgatni nem szabad, de ismerve saját szélsőségeseinket, ismerve az állam gyors reagálását, kíváncsian várom a következményeket!
Hópihéim!
Lemaradtatok.
Ütik a magyart! Vagy majdnem ütik.
Az ukrán nemzet saját barmai!
„A hosszúhétvége alkalmából a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumba látogattak testvér gimnáziumunkból a Győri és a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumból jótevőink, kik fennállásunk óta támogatnak bennünket. Pedagógus családokról van szó.”
Jótevőink. A hála az szép dolog.
„A csoportban 7 felnőtt és 5 kiskorú gyermek (9 évestől, 16-ig) volt. Alig, hogy a bazilikához érkeztünk körülbelül egy 25 főből álló szélsőséges csoport pillanatok alatt közrefogott és bekerített minket. Mindannyiunkon kokárda volt s volt nálunk egy koszorú is mellyel intézményünk névadója előtt, Sztojka Sándor püspökatya síremlékénél szerettük volna leróni kegyeletünket... Követtek bennünket. Hirtelen nem értettük, hogy mit akarnak tőlünk. Aztán ukránul mindannyian elkezdtek ordítani, majd letépték rólunk a kokárdákat. A kerítéshez szorítottak bennünket és külön-külön tajtékozva, gyűlölettől izzó szavakkal lehordtak minket mindenféle „fasiszta, imperialista, náci magyaroknak” egyéb obszcén szavak kíséretében. A csoportban egyedül én értettem csak ukránul, néhányan ezért angolul is ordítozásba kezdtek. Megpróbáltuk megvédeni a gyerekeket, lökdösődés kezdődött (mivel a higgadt szó nem ért semmit) majd az egyik anyuka magához szorította gyermekét így próbálták megvédeni őt, mivel róla is le akarták tépni a kokárdát. Úgy találtuk legbölcsebbnek, (mivel gyermekek is voltak velünk) hogy megpróbálunk a bazilikába menekülni.”
„Utólag derült ki, hogy nem csak minket támadtak meg:
Letépték a kokárdát Ungváron a magyar diákokról
Szombaton dél körül ukránok magyar diákokat támadtak meg Ungváron, az Ung folyó hídjánál - tájékoztatta a sajtót a Magyar Remény Közösség helyszínen lévő tagja, Kovács Árpád.
A gyerekek a miskolci Selyemréti Általános Iskola tanulói, és a Határtalanul program keretében látogattak Kárpátaljára. A 7.-8. osztályos iskolások március 15-e alkalmából kirándultak Kárpátaljára, így mindenki kokárdát viselt. A kokárdákat valamennyiőjükről letépték.
Forrás: pecsiujsag.hu”
Örülök, hogy nem voltam jelen a történések során. Nem tűröm a megaláztatást, bárkit is érjen. Azt, hogy mennyi igaz a bejegyzésben szereplő történetből, nem tudom innen felülvizsgálni. Ha a szerző esetleg nem volt pontos a beszámolójában, akkor árnyékra mozdultam.
Nem lehet megállni, hogy ne kérdezzek rá! Szerintetek lesz az incidensnek folytatása?
1.
SMS- t küld a BM, Ha letépték a kokárdádat, ne tégy semmit a túlerővel szemben! (Figyelem: az ukrán szolgáltatót fölösleges fenyegetni, ha nem küldi ingyen az üzit!)
2.
Két nap múlva megy a miniszterelnök és felveszi a kisbusszal a diákokat?
(legalább a közszolgálati média is el lesz látva anyaggal- végre.)
3.
A betiltott Magyar Gárda beszivárog Ungvárra és megvédi a turista magyarokat? (Megnézném, hogyan szólítják fel a mellény levételére őket!)
4.
Minden kiutazó magyar állampolgár a helyi képviselőtől, polgármestertől, önkéntesektől szórólapot kap, mi a teendő, ha az ukrán fasiszták belekötnek? (érdekes! A magyar cigányságnak ilyet nem osztogattunk.)
5.
A saját fasisztáinkat kordában tartjuk és utána teleordítjuk a világot: nem tűrjük, hogy bárhol a világon fasiszták vagy bárki is bántsa a magyart! (mert egyenlőre a magyarokat éri a legtöbb fasizálódást jelző bírálat!)
Komolyra fordítva a szót!
Várjuk a tényeket. Tájékozódjon a külügy! Majd járjon el a nemzetközi diplomácia által elfogadott módon! És tájékoztasson!
Bár az utóbbi napok történései szerint az első 4 pont bármelyikének nagyobb az esélye!
