Az oktatás szétverése az átalakítás alatt zavartalanul folyik
Ismét úgy gondolta gazdája, szabadjára engedheti Hoffmann Rózsát. Kezdődik a tanév és bizony ilyenkor illik szépeket mondani, reményt csepegtetni tanuló és tanár szívébe. Tanévnyitók alkalmával kényszeres nagyotmondás kezdődik. Általában ígéretekkel megspékelve, hiszen annyira szegények még nem vagyunk- még!-, hogy ígérni ne tudnánk.
Így van ezzel az államtitkár asszony is. Olyan sok küzdelem és kinyilvánított egyeztetés után, annyi megalázás után, végre valamiről beszámolhatna már, gondolta.
Haknikörútja legújabb állomásán is örömmel jelentette be, hogy akár már a jövő héten a kormány elé kerülhet az oktatási törvények tervezete.
Neve is lesz a csecsemőnek, a keresztségben a Nemzeti Köznevelési Rendszert szabályozó törvény elnevezést fogja boldog szüleitől megkapni.
Aki egy kicsit olvasottabb tőlem nálam, valószínűleg már meg sem lepődik kijelentésein. Vannak dolgok, amiknek azért utána kellett olvasnom, mert kicsit tájékozatlannak tűntem olyan alapvető dolgokban, hogy mi az érték, mit nevezhetünk értéknek. Mert ő (pl. Salgótarjánban) úgy értékelte a káros múlt káros örökségét, hogy:
az értékalapú nevelést felváltotta az értékrelativizmus
Szerintük vannak olyan abszolút értékek, amelyek mindentől függetlenül maradnak is azok. Bizonyíték lehet a vallások fennmaradása: általában egy vallás értékrendjéhez kapcsolódnak ® magatartási kódexek.
Igen, de egy másik vallású ember esetleg másik értékekről hiszi ugyanezt. „Én ismerem az abszolút igazságot, enyém az egyedüli igaz hit, a többiek még nem ismerték fel ezeket az értékeket”. Az abszolút értéket egy csoport tartja annak, bizonyítani nem tudják, az abszolút értéket általában egy transzcendens világba helyezik, ami kívül esik a való világon.
Az érték relativizmus álláspontja
A másik végpont: az értékek azon aspektusát emeli ki, miszerint az értékek viszonylagosak. Történelmi kortól, helytől, időtől függően változnak. (Pl. Athén és Spárta vagy a középkor és a ma értékei közötti különbségek.)
Egy adott kor adott társadalmában különböző csoportok is másként gondolják. (Pl. kinek érték a tudás és kinek nem.) Sőt, adott csoportban: egyénenként is eltérő, hogy ki mit tart értéknek.
Ja, kérem, így már értem, mi a gond.
Az állam a közoktatási intézmények fenntartója, de a koncepció szerint bizonyos paraméterek teljesülése esetén az önkormányzatok visszavehetnék a fenntartás jogát.
Ugató közszolga legyek, ha átlátom, ez most mi ez most? Először kirugdaljuk az önkormányzatokat, majd ha teljesítik a később megszabandó feltételeinket, akkor visszavehetik a sulijukat? Tudja ezt a főnök, Rózsa drága?
orvosolni kell azt a jelenséget, hogy a köznevelési rendszert eddig piacként értelmezték, szolgáltatásnak tekintették. "Mi közszolgálatnak tekintjük, amely az állam felelősségét hordja magán"
Igen, értjük. A fenének hiányzik, hogy holmi liberális csökevényként bárki is törvény adta jogánál fogva belepofázzon a dolgainkba. Még hogy piac. Ott nem tudást árulnak, Ződséget. Gyümölcsöt. Meg amit akartok.
Eszed szülő, nem eszed, nem kapsz mást! Kiszolgálunk, mert mi tudjuk, mi kell neked, szolgálunk és védünk. Ha beledöglik a kölyköd, akkor is!
Szép új államunkban eltakarították az egyházak útjából a meglévő akadályokat. Az egyházak szabadon tehetik rá kezüket jól felszerelt önkormányzati iskolákra, hiszen nem terheli őket tavasztól a közbeszerzési kötelezettség, az átadó önkormányzatoknak pedig nem kell az alap- és az egyházi kiegészítő normatíva közötti részt évekig nyögniük.
Most azt inkább hagyjuk, hogy mi a különbség a szolgáltató és a szolga között.
Mondott még sok szépet, az egyik kedvencem következetessége okán a következő:
ezentúl a pedagógiai programokat, házirendet a tantestületek fogadnák el, és fenntartói jóváhagyásra nem lenne szükség. Ezek a jóváhagyások eddig rengeteg forrást vittek el a rendszerből
Az csak egy dolog, hogy fogalmazni tudni kell(ene), mert az ezentúl kifejezés azt feltételezi, hogy eddig nem így volt- pedig DE.
De azt már térden állva sem fogom megérteni, hogy mi akar lenni a jóváhagyások forrás zabáló szerepének jelentése.
Talán ott van a forrás elásva, hogy egyeztetni kellett az oktatási „piac” helyi szereplőivel? Meg kellett mutatni a fenntartónak, a szülőnek, és micsoda skandalum, a gyerekeknek, mit talált ki szabályként számukra a nevelőtestület?
Igaz is. Ezt ezentúl el lehet felejteni.
Feltámasztjuk a szaktanácsadói- szakértői rendszert. Kiküldjük az általunk jónak tartott szakértőt és az ő bólintása után a szülőnek és minden más szereplőnek KUSS!
Az igazgató pedig addig igazodjon becsülettel, mert innentől más lesz a rendszer.
Azt ugyan nehéz megítélni, hogy a mai kormányzati struktúrában hol áll az oktatási miniszter, aki ki fogja őket nevezni, de Rózsa biztosan jobban tudja, mint én, a mezei kötekedő, hogy ki is az az oktatási miniszter! (vagy elszólta magát Salgótarjánban a kormány átalakításáról, vagy mondja már meg neki valaki, hogy jelenleg nincs oktatási miniszter)
Akik kitartottak idáig, azok most olvashatjákazt a gyöngyszemet, ami miatt ez az egész aljas együttműködés elleni fröcsögés létrejött.
A törvény kötelező kerettantervet határoz majd meg, azonban ezt az iskolák önállóan kiegészíthetik. Hoffmann szerint azért van szükség a kötelező tantervre, mert például sehol sincs leírva, hogy Petőfit tanítani kell.
Az új, a köznevelés rendszerét szabályozó törvény kapcsán kiemelte: jelenleg túlszabályozottságban vergődik a közoktatás, ezért egy lazább, keretszabályozást szeretnének
Megpróbálom magamnak értelmezni a két idézetet. Á, még sem. Olvassunk tovább és nézzük meg, ha túl szabályozott, akkor miért kell kötelező tanterveket belökni abba a büdös nagy szakmai szabadság álló vízébe?
Ha azt mondom, hogy én még Rózsától is hülyébb vagyok a közoktatáshoz, akkor még finoman fogalmaztam. Ezért korlátaim- egy részét- felismerve, gugli mesterhez fordultam.
Kérem, olvassák türelemmel a szakembert a fenti felvetéssel kapcsolatban:
Az 1999-es törvénymódosítás nyomán (a kerettantervi szabályozás belépésével) a rendszer háromszintűvé alakult. Az első szinten a Nemzeti alaptanterv helyezkedik el. E dokumentum 2003-ban történt átdolgozását követően erősödött annak stratégiai jellege, az a szemléleti-elvi-filozófiai alap, amely meghatározza a közvetítendő műveltség fő területeit, a közoktatás tartalmi szakaszolását (1–4., 5–6., 7–8., 9–12. évfolyam) és az egyes tartalmi szakaszokban érvényesülő fejlesztési feladatokat. A közoktatás egységességét alapelveivel, kiemelt fejlesztési feladataival jeleníti meg. Noha a Nemzeti alaptanterv közvetlenül nem szabályozza a tanulás iskolai megszervezését, meghatározó dokumentum, hiszen alapként szolgál a részletes tantervek kidolgozói, a tankönyvszerzők, az oktatáspolitikával foglalkozók, a fenntartók, az intézményvezetők, valamint a szélesebb közvélemény számára….… A tartalmi szabályozás rendszerének második szintje tantervi és módszertani támogatást egyaránt nyújt. Egyfelől választható kerettantervi ajánlások NAT-kompatibilis rendszeréről van szó. A kerettantervek közvetítik a Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatait a programfejlesztők, a tankönyvszerzők, a taneszközkészítők, a követelményrendszerek kidolgozói, az értékelési eszközök fejlesztői és az iskolák tantestületei számára, segítve az intézményeket pedagógiai programjaik megalkotásában és felülvizsgálatában. A kerettantervek számára alapvető kritérium, hogy az alkotmányosság és törvényesség szabályai mellett koherensen és fejlesztő módon illeszkedjenek a Nemzeti alaptanterv alapcéljaihoz, kiemelt és műveltségterületi fejlesztési feladataihoz, hatékonyan építsék be a kulcskompetenciákat.3 Biztosítaniuk kell a tantervi tartalom, a fejlesztési feladatok, a teljesítendő követelmények és tanulói tevékenységek egymásra építettségét, konzisztenciáját. A kerettantervek jóváhagyás (akkreditáció) után kerülnek a jelzett szereplőkhöz. A tartalmi szabályozás második szintjén található másik elem, az oktatási programcsomag módszertani készletet is nyújt, hiszen a tanítás-tanulás megtervezését-megszervezését segítő választható dokumentumokat, szakmai eszközöket is tartalmaz (Nemzeti…, 2004; Az Oktatási Minisztérium…, 2004; Gönczöl–Vass, 2004). A középső szint fontos funkciója az alternativitás biztosítása, ez teszi a kínálatot ténylegesen sokszínűvé és választhatóvá….A tartalmi szabályozás harmadik szintjét az iskolák helyi tantervei képezik…..… Az iskola átvehet akkreditált kerettantervet; helyi tantervét összeállíthatja a kerettantervek, oktatási programok, programcsomagok alapján, vagy saját tantervet készíthet….
Próbáltam kicsit kutakodni. Megkérdezni, a helyi tantervek kidolgozásakor milyen arányban történt meg az, hogy egy- egy intézmény saját, másoktól, kerettantervektől „független” szakmai műhelymunkája hozott létre ÖNÁLLÓ helyi tantervet és milyen arányban vettek át intézmények elfogadott kerettanterveket.
Általános nézet, hogy a nevelőtestületek nagy részében nem volt meg a tanterv írói tapasztalat és a lelkesedés is hiányzott. (most nem azokról beszélek, akik délben leadják a naplót és nem érdekli másnap reggelig az iskola)
Ennek megfelelően igen, az akkreditált kerettanterveket használták fel.
Mint már említettem, a gugli a barátom, és barátom segítségével átfutottam két gyakran adaptált kerettantervet.
A vizsgálatnak csak egy célja volt. Igaz- e az államtitkár asszony állítása, hogy „Hoffmann szerint azért van szükség a kötelező tantervre, mert például sehol sincs leírva, hogy Petőfit tanítani kell.”
Előre elárulom, nem lesz kerek vége a posztnak. Idemásolom, hány helyen van leírva, hogy PETŐFIT TANÍTANI KELL! (minden tiszteletem Petőfié. Ha valahol viszont kimaradt a helyi tantervekből, akkor az simán bunkóság és nem szakmai kérdés. Szerintem. Petőfire hivatkozni olcsó önigazolás!)
Ha a laikus is ilyen következtetésre juthat, akkor akik értik is miről van szó, azok most hogy érezhetik magukat?
Rózsa! Hogyan tudsz a szemükbe nézni?
Apáczai Kiadó Kerettanterve az általános iskolák 1–8. évfolyama számára
24. oldal, 30. oldal, 38. oldal, 46. oldal, 339. oldal, 341. oldal, 343. oldal,
STB….
Nyíregyházi tantervcsalád
37. oldal., 41. oldal
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 4. ÉVFOLYAM
ÓRATERV
A magasabb évfolyamra lépés feltételei
- Petőfi Sándor Nemzeti dal című versének 1-2 versszaka. 4-5 szabadon választott vers, 3-4 prózarészlet.
Magyar irodalom 5. évfolyam
Óraterv
Petőfi Sándor: János vitéz- 20 óra- 48. oldal
Altémák címei |
· Mese és valóság az elbeszélésben · A szerkezet és a megjelenítés eszközei · A hős, a kaland, az erkölcsi választások · Az ütemhangsúlyos verselés |
Tevékenységek |
Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése · Szituációs játékok (helyzetgyakorlatok, versmondás, bábjáték) · Kommunikációs helyzetek megjelenítése dramatikus formában · Pontosság, érzékletesség, lényeg kiemelése · Megfelelő artikuláció, beszédtempó, hangmagasság, hangerő, hanglejtés alkalmazása Olvasás, írott szöveg megértése · Hangos és néma olvasás fejlesztése, felkészülés utáni értelmes olvasás · Szövegelemző eljárások irányított alkalmazása · Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival · Szövegben kifejtett információk visszakeresése · Fontosabb gondolatok kiemelése és összefoglalása · Aktív és passzív szókincs gazdagítása · A szó szerinti jelentésen túli lehetséges jelentések létezésének megtapasztalása · Néhány mondatos vélemény megfogalmazása szóban és írásban a szereplők cselekedeteiről Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás · Szógyűjtés · Rövidebb szövegalkotás, leírás (tájleírás) műfajban · Történetmondás – elbeszélő szerepben, megadott motívumok alapján · Az évfolyami követelményeknek megfelelő nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése · Lexikonok, szótárak használata Ismeretek az irodalomról · Az olvasás örömének megtapasztalása · Az elbeszélő mű közös és önálló olvasása, feldolgozása tanári segítséggel · A tanult mű részleteinek dramatizálása; tisztán elbeszélő és dramatikus műrészletek közti különbség megláttatása Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése · Cselekedetek megítélése, vélemények megfogalmazása · Erkölcsi választások indoklása |
Ismeretek |
· elbeszélő költemény, cselekmény, helyszín · hasonlat, megszemélyesítés, metafora, jelző · az ütemhangsúlyos vers alapján ütem, felező tizenkettes (a felismerés és a megnevezés szintjén) |
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
49. oldal
49. oldal
Témakör
Természet, táj, szülőföld;
Család, szülők, gyerekek
Óraszám: 20 óra
· Petőfi Sándor: Alföld c. verse további kép Petőfi költemény (jav.: Petőfi: István öcsémhez, Egy estém otthon)
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
57. oldal
57. oldal
6. évfolyam.
Témakör
Képek és formák a költészetben
Petőfi Sándor: Pató Pál úr és/vagy más választható Petőfi vers
Petőfi Szatmárcsekén írt versei (megyénk irodalmi öröksége)
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Magyar irodalom 7. évfolyam
Magyar irodalom 7. évfolyam
62. oldal
Petőfi: Szeptember végén
65. oldal
Petőfi Sándor: Nemzeti dal
Szeptember végén és még két mű tetszés szerint (pl. Egy gondolat bánt…)
Föltámadott a tenger
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
TÖRTÉNELEM 7. ÉVFOLYAM
115. oldal
Irodalmi tanulmányaik alapján számoljanak be Petőfi Sándor 1848-as tevékenységéről
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
HON- ÉS NÉPISMERET 6. évfolyamon
Tevékenységek
Az irodalmi, zenei élményeket (Móricz Zsigmond, Petőfi Sándor, Arany János, Kodály Zoltán) építsük be az egyes témakörök példái közé.
